Az Szent Pál apostolnak első levele, melyet az Timóteusnak írt

4. fejezet


Fejezetek:

1 2 3 4 5 6


1. vers

az Lélek kediglen bizonnyal mondja, hogy az utolsó időkben elszakadnak nekik az hittől, olyaknak figyelmezvén beszédére, kikben csalárd lelkek vannak, és oly tanúságokra, melyek ördögöktől valók.


2. vers

hamis szólásoknak eltettetésének általa, kiknek az ő lelkiismeretük bélyeggel megjegyeztetett.


3. vers

kik megtiltják az házasságot, kik elfognak az eledelektől, melyeket az Isten teremte az híveknek, hogy hálaadással egyék, és azoknak, kik megismerték az igazságot.


4. vers

mivelhogy minden valamit az Isten teremtett, jó legyen, és semmit ne kelljen elvetni, ha hálaadással leszen az étel,


5. vers

mert megszenteltetik az isteni beszédnek és az imádkozásnak általa.


6. vers

ezeket ha eleikbe adod az atyafiaknak, az Jézus Krisztusnak jó szolgája lesz, ki az hitnek beszédében és az jó tanúságban nevelteték fel, melyet szüntelen követék.


7. vers

afféle hamis beszédeket kediglen elvess, melyek nem keresztényekhez valók, és mellyel vénasszonyok élnek, sőt, inkább az isteni szolgálatban foglaljad magadat.


8. vers

mert az testi foglalatosságnak kevés haszna vagyon, de az isteni szolgálat mindenekre hasznos, mint melyért ígéretünk vagyon mind ez világi életre, mind az más világira.


9. vers

hív az beszéd, és méltó, melyet minden módon jóváhagyjanak.


10. vers

mert erre viselünk mind nehézségeket, erre szenvedünk gyalázatokat is, hogy reménységünket vetők az élő Istenben, ki minden embereket megtart, kiváltképpen az híveket.


11. vers

ezeket parancsoljad, és ezekre taníts!


12. vers

senkinél utálatos ne legyen az te ifjúságod, hanem az híveknek példájukra légy beszédedben, közöttük való életedben, szerelmedben, lelkedben, hitedben, tiszta életedben.


13. vers

míg tehozzád megyek, légy figyelmetes az Írásnak olvasására, jóra való intésre, az tanításra.


14. vers

hiába ne mulasd el az tebenned való ajándékot, amely adattaték teneked jövendőmondásnak általa az egyházi népeknek kezeinek terád való vetésivel.


15. vers

ezekről gondolkodjál, ezekben foglald magadat, hogy az te gyarapodásod nyilván legyen mindenekben.


16. vers

légy figyelmetes te magadra és az tanúságra! ezekben maradj, mert ha ezt teszed, te magadat megmented, azokat is, kik tégedet hallgatnak.

Fejezetek:


Könyvek