Szent Márknak evangéliuma

13. fejezet


Fejezetek:


1. vers

és mikoron kimenne a templomból, mondá neki egy az ő tanítványi közül: Mester, lássad, ihon minemű kövek és minemű rakások!


2. vers

és Jézus, felelvén, mondá neki: látod-e ez nagy rakásokat? kő kövön nem marad, ki meg nem töretnék.


3. vers

és mikoron ülne az Olaj-hegyen, a templomnak ellenébe, kérdék őtet titkon Péter és Jakab és János és András:


4. vers

mondd meg nekünk, mikoron lesznek ezek? és mi jele, mikoron ezeknek el kell végezni?


5. vers

de Jézus, megfelelvén nekik, kezdé mondani: lássátok, hogy valaki el ne hitessen titeket!


6. vers

mert sokan jőnek én nevembe, mondván, én vagyok a Krisztus, és sokakat csalnak meg.


7. vers

de mikoron hallandotok hadakat és hadakról való híreket, meg ne háborodjatok, mert meg kell lenni, de nem mindjárást leszen vége.


8. vers

mert egy nép más nép ellen feltámad, és ország ország ellen, és lesznek földindulások gyakori helyeken, és lesznek éhségek és háborúságok. a bánatoknak elei ezek.


9. vers

de ti megőrizzétek magatokat! mert elárulanak titeket az ő tanácsukba és zsinagógájukba, megverettettek, és vitettek fejedelmek és királyok alá, énérettem, azoknak bizonyságára.


10. vers

de annakelőtte szükség, hogy minden népeknél prdikálják az evangéliumot.


11. vers

és mikoron elárulnak, és elvisznek titeket, ne gondolkodjatok azelőtt rajta, mit mondjatok, se gondot ne viseljetek rá, de valami az órába adatik nektek, azt szóljátok. mert nem ti vagytok, akik szóltok, hanem a Szentlélek.


12. vers

elárulja kedig atyafiú atyafiát halálra, és az atya a fiát, és a fiak feltámadnak szüleik ellen, és megölik őket.


13. vers

és mindeneknél gyűlöségbe lesztek az én nevemért. de aki véghez viszi dolgát, az üdvözül.


14. vers

továbbá mikoron látjátok a pusztaságnak utálatosságát, kiről szólt Dániel próféta, hogy áll ott, hol nem kellene, aki olvassa, értse. akkoron kik zsidóságba lesznek, fussanak a hegyekre.


15. vers

aki kedig a ház fejin leend, le ne szálljon a házba, se be ne menjen, hogy valamit kihozzon az ő házából.


16. vers

és az, aki a mezőn vagyon, ne térjen azokért, kiket hátul hagyott, hogy felvenné palástját.


17. vers

de jaj a nehézkeseknek és a szoptatóknak az napokba.


18. vers

de imádkozzatok, hogy az ti futásotok ne legyen télbe,


19. vers

mert a napok oly háborúságos lesznek, melyek nem voltanak állatoknak kezdetétől fogva, melyeket teremtett Isten mindez ideig, sem lesznek is.


20. vers

és ha az Úr meg nem rövidítette volna a napokat, semmiképpen nem üdvözülne mind az egész test. de az választottakért, kiket választott, megrövidíti a napokat.


21. vers

és akkoron ha ki mondandja nektek: ihol vagyon a Krisztus, ahol vagyon, ne higgyetek.


22. vers

mert sok hamis Krisztusok és hamis próféták támadnak, és jegyeket tesznek, és csodákat, hogy megcsalnák ( ha lehetne) még az választottakat is.


23. vers

ti kedig eltávoztassátok, ím mindeneket megmondtam nektek azelőtt.


24. vers

továbbá az napokban, a gyötrelemnek utána, a nap meghomályosul, és a hold nem adja az ő fényét,


25. vers

az égnek csillagi leesnek, és az jószágok, kik az egekbe vannak, megzendülnek.


26. vers

és akkoron meglátják embernek fiát jőni a ködökbe, nagy hatalommal és dicsőséggel.


27. vers

akkoron elbocsátja az ő angyalit, és égibe gyűjti az ő választottit a négy szelek felől, a földnek mélységétől fogva mind az égnek magasságáig.


28. vers

a fügefáról vegyetek hasonlatosságot, kinek mikoron az ő ága immár gyenge, és leveleket teremtett, tudjátok, hogy közel vagyon a nyár.


29. vers

azonképpen ti is, mikoron látjátok ezeket meglenni, tudjátok, hogy közel vagyon, az ajtó előtt.


30. vers

bizony mondom nektek, el nem múlik ez nemzetség, mígnem ezek mind meglesznek.


31. vers

az menny és a föld elmúlnak, de az én beszédim el nem múlnak.


32. vers

továbbá az napot és az időt senki nem tudja, még az angyalok is, kik mennyországba vannak, még az Fiú is, hanem csak az Atya ő maga.


33. vers

lássátok, vigyázzatok és imádkozzatok, mert nem tudjátok, mikoron leszen az idő.


34. vers

miképpen az ember, ki messze ment, elhagyta házát, szolgáira bízta, és mindegyiknek meghagyta, mit műveljen, és az ajtótartónak parancsolt, hogy vigyázzon.


35. vers

vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mikoron az Úr hazajő, este avagy éjfélkoron avagy tyúkszókor vagy reggel.


36. vers

talán hirtelen jött meg, és talál titeket, hogy alusztok.


37. vers

továbbá, amit nektek mondok, mindeneknek mondom, hogy vigyázzatok!

Fejezetek:


Könyvek