⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.
A galáciaiaknak
2. fejezet
1. vers
Aztán 14 év múlva ismét felmentem Jeruzsálembe Barnabással, és magammal vittem Tituszt is.
2. vers
Azért mentem fel, mert kinyilatkoztatást kaptam, és elmondtam a nagyra becsült férfiaknak a jó hírt, melyet a nemzetek között prédikálok. Ezt csak nekik mondtam el, hogy biztos legyek benne, hogy nem hiábavaló a szolgálat, amelyet végzek, illetve végeztem.
3. vers
Egyébként még a velem levő Tituszt sem kényszerítették arra, hogy körülmetélkedjen, noha görög volt.
4. vers
Ez a hamis testvérek miatt jött szóba, akik észrevétlenül beférkőztek a gyülekezetbe. Azért szivárogtak be, hogy kikémleljék a szabadságunkat, melyet Krisztus Jézus tanítványaiként élvezünk, és teljesen rabszolgává tegyenek bennünket.
5. vers
Nem voltunk hajlandóak alávetni magunkat nekik, nem, egy pillanatra sem, azért hogy a jó hír igazsága továbbra is köztetek maradjon.
6. vers
Azok a nagyra becsült emberek, akiket fontosnak tartottak – bármilyenek voltak is, nekem mindegy, hiszen Isten nem az ember külseje alapján ítél –, valójában semmi újat nem közöltek velem.
7. vers
Sőt, ellenkezőleg, amikor látták, hogy engem bíztak meg azzal, hogy elvigyem a jó hírt a körülmetéletleneknek, mint ahogy Pétert azzal, hogy a körülmetélteknek vigye el
8. vers
– ugyanis az, aki képessé tette Pétert arra, hogy apostol legyen a körülmetéltek között, engem is képessé tett, hogy a nemzetekből valók apostola legyek –,
9. vers
és amikor felismerték, hogy Isten ki nem érdemelt kedvességgel bánik velem, Jakab, Kéfás és János, azok, akiket oszlopnak tartottak, egyetértésük jeleként kezet ráztak velem és Barnabással, hogy mi a nemzetekhez menjünk, ők pedig a körülmetéltekhez.
10. vers
Csak azt kérték, hogy ne feledkezzünk meg a szegényekről, és én őszintén törekszem erre.
11. vers
Amikor azonban Kéfás Antiókiába jött, a szemébe mondtam, hogy nem tartom helyesnek, amit tett, mivel egyértelmű volt, hogy nincs igaza.
12. vers
Mert mielőtt egyesek, akik Jakabbal voltak, megérkeztek, együtt evett a nemzetekből valókkal. Mikor viszont megérkeztek, már nem evett a nemzetekből valókkal, és félrehúzódott tőlük, mivel tartott azoktól, akik a körülmetéltséget pártolták.
13. vers
A többi zsidó is csatlakozott hozzá ebben az alakoskodásban, úgyhogy még Barnabást is befolyásolták.
14. vers
De amikor láttam, hogy a tetteik nincsenek összhangban a jó hír igazságával, mindnyájuk előtt ezt kérdeztem Kéfástól: „Ha te zsidó létedre úgy élsz, mint a nemzetek, és nem úgy, mint a zsidók, akkor hogyan kényszerítheted a nemzetekből valókat arra, hogy a zsidó szokásokat kövessék?”
15. vers
Mi, akik születésünktől fogva zsidók vagyunk, nem pedig nemzetekből való bűnösök,
16. vers
felismerjük, hogy az embert nem az alapján nyilvánítják igazságosnak, hogy azt teszi, ami a törvényben van, hanem egyedül a Jézus Krisztusba vetett hite alapján. Ezért Krisztus Jézusba vetettük a hitünket, hogy ez alapján nyilvánítsanak minket igazságosnak, ne pedig az alapján, hogy azt tesszük, amit a törvény előír. Mert senki sem lesz igazságosnak nyilvánítva az alapján, hogy azt teszi, ami a törvényben van.
17. vers
Ha viszont bűnösnek találnak minket, miközben arra törekszünk, hogy igazságosnak nyilvánítsanak bennünket Krisztus által, akkor vajon Krisztus a bűn szolgája? Semmiképpen sem!
18. vers
Mert ha újra felépítem azokat, amiket egyszer már leromboltam, azzal azt bizonyítom, hogy törvényszegő vagyok.
19. vers
A törvény által ugyanis meghaltam a törvénynek, hogy élővé legyek Istennek.
20. vers
Krisztussal együtt oszlopra vagyok feszítve. Többé nem önmagamnak élek, hanem olyan életet élek, amely összhangban van Krisztussal. Igen, úgy élem az életemet a testben, hogy hiszek Isten Fiában, aki szeretett engem, és önmagát adta értem.
21. vers
Nem vetem meg Isten ki nem érdemelt kedvességét. Mert ha törvény által van az igazságosság, akkor Krisztus valójában a semmiért halt meg.
Könyvek
