⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.

Mózes harmadik könyve

27. fejezet


Fejezetek:


1. vers

Jehova még ezt is mondta Mózesnek:


2. vers

„Beszélj az izraelitákkal, és mondd el nekik: »Ha egy ember különleges fogadalmat tesz, hogy valakinek az értékét felajánlja Jehovának, akkor a következők alapján legyen az érték meghatározva:


3. vers

Egy 20 és 60 év közötti férfi becsült értéke legyen 50 sekel ezüst, a szent helyen tartott szabványsekel szerint.


4. vers

Ha nőről van szó, a becsült érték 30 sekel legyen.


5. vers

Ha 5 és 20 év közöttiekről van szó, a férfi becsült értéke legyen 20 sekel, a nőé pedig 10 sekel.


6. vers

És ha 1 hónap és 5 év közöttiekről van szó, a fiú becsült értéke 5 sekel ezüst legyen, a lányé pedig 3 sekel ezüst.


7. vers

Ha pedig 60 éves vagy idősebb személyről van szó, akkor a férfi becsült értéke 15 sekel legyen, a nőé pedig 10 sekel.


8. vers

De ha az, aki a fogadalmat teszi, túl szegény ahhoz, hogy kifizesse a becsült értéket, akkor az a valaki álljon a pap elé, és a pap becsülje meg az értékét. A pap aszerint fogja meghatározni az értéket, hogy mennyit tud fizetni.


9. vers

Ha olyan állatról van szó, amelyet fel lehet ajánlani Jehovának, akkor bármit adjon is az ember Jehovának, az szent lesz.


10. vers

Nem cserélheti ki másikra, sem jobbra, sem rosszabbra. De ha mégis kicserélné, akkor mindkét állat legyen szent.


11. vers

Ha tisztátalan állatról van szó, amilyet nem lehet Jehovának áldozni, akkor vigye az állatot a pap elé.


12. vers

A pap nézze meg az állatot, és attól függően, hogy milyennek ítéli, becsülje meg az értékét. Annyi legyen az értéke, amennyire becsüli.


13. vers

Ha bármikor is vissza akarja vásárolni, akkor fizesse ki a becsült értéket, és adja még hozzá az egyötödét.


14. vers

Ha egy ember Jehovának szenteli a házát, a pap nézze meg, és attól függően, hogy milyennek ítéli, becsülje meg az értékét. Annyi legyen az értéke, amennyire becsüli.


15. vers

De ha az, aki odaszentelte a házát, vissza akarja vásárolni, akkor fizesse ki a becsült értéket, adja még hozzá az egyötödét, és az övé lesz.


16. vers

Ha egy ember a szántóföldjéből egy részt Jehovának szentel, akkor az értékét az alapján kell megbecsülni, hogy mennyi magra van szükség a bevetéséhez. Ha például egy hómer árpamagra van szükség, akkor 50 sekel ezüst az értéke.


17. vers

Ha a jubileumi évtől szenteli oda a szántóföldjét, akkor az ára a becsült érték legyen.


18. vers

Ha pedig a jubileumi év után szenteli oda a szántóföldjét, a pap csökkentse az árat annak arányában, hogy hány év van még hátra a következő jubileumi évig.


19. vers

De ha az, aki odaszentelte, bármikor is vissza akarja vásárolni a szántóföldet, akkor fizesse ki az értéket, amelyre felbecsülik, majd adja még hozzá az egyötödét, és az övé marad.


20. vers

Ha pedig nem vásárolja vissza a szántóföldet, hanem a földet eladják egy másik embernek, akkor nem lehet többé visszavásárolni.


21. vers

A jubileumi évben a szántóföld végleg Jehováé lesz. Szent az, és a papok tulajdonába kerül.


22. vers

Ha valaki olyan szántóföldet szentel Jehovának, amelyet megvásárolt, és nem az ő öröksége,


23. vers

akkor a pap számítsa ki neki a föld értékét, figyelembe véve, hogy hány év van még hátra a jubileumi évig, ő pedig adja meg a kiszámolt árat még aznap. Szent az Jehovának.


24. vers

A jubileumi évben a szántóföldet visszakapja az, akitől vásárolta, akinek a birtoka az a föld.


25. vers

Mindent a szent helyen tartott szabványsekel szerint kell felbecsülni. Egy sekel 20 gera.


26. vers

Az állatok elsőszülöttjét senki se szentelje Istennek, mivel az elsőszülött már amúgy is Jehováé. Legyen az akár bika, akár juh, Jehováé.


27. vers

Ha pedig tisztátalan állatról van szó, és kiváltja, akkor fizesse ki a becsült értéket, és adja még hozzá az egyötödét. Ha viszont nem vásárolják vissza, akkor adják el azon az áron, amelyet meghatároztak.


28. vers

De ha egy ember feltétel nélkül szentel valamit Jehovának, azt nem lehet eladni, és nem is lehet visszavásárolni, legyen az ember, állat vagy szántóföld. Amit végleg neki adtak, az egészen szent Jehovának.


29. vers

Ezenkívül ha valakit halálra ítéltek, nem lehet kiváltani. Mindenképpen meg kell ölni.


30. vers

A föld termésének a tizedrésze Jehováé, akár a szántóföldek terméséről, akár a fák gyümölcséről legyen szó. Szent az Jehovának.


31. vers

Ha egy ember bármikor is vissza akar vásárolni valamit abból, amit tizedként adott, akkor fizesse ki az árát, és adja még hozzá az értékének az egyötödét.


32. vers

A csorda és a nyáj tizedrésze, minden tizedik állat, mely a pásztorbot alatt átmegy, szent legyen Jehovának.


33. vers

Ne nézze, hogy ép-e, vagy sem, és ne is cserélje ki. Ha mégis ki akarná cserélni, akkor mindkét állat legyen szent. Nem lehet visszavásárolni.«”


34. vers

Jehova ezeket a parancsokat adta az izraelitáknak Mózes által a Sínai-hegyen.

Fejezetek:


Könyvek