5. fejezet
Ezek után Mózes és Áron elment és így szóltak Fáraóhoz: Így szól az Örökkévaló, Izráel Istene, bocsásd el az én népemet, hogy ünnepet üljenek nekem a sivatagban!
És szólott Fáraó: Ki az Örökkévaló, hogy én hallgassak hangjára, hogy elbocsássam Izráelt? – Nem ismerem az Örökkévalót és Izráelt sem bocsátom el!
És szóltak: A héberek Istene megjelent nekünk, hadd menjünk háromnapi útra a sivatagba, hogy áldozzunk az Örökkévalónak, a mi Istenünknek, nehogy dögvésszel vagy karddal támadjon meg bennünket!
És mondta nekik Egyiptom királya: Mózes és Áron! miért riasztjátok el a népet munkájától? menjetek a magatok dolga után.
És szólott Fáraó: Íme, a föld népe most nagyszámú és ti elzavarjátok őket munkájuktól.
És parancsot adott Fáraó azon a napon a nép robottisztijeinek és felügyelőinek, mondván:
Ne adjatok többé szalmát a népnek a téglavetéshez, mint tegnap és tegnapelőtt, hanem ők maguk menjenek és gyüjtsék össze tallózva maguknak a szalmát!
De a téglák számát, amit elkészítettek tegnap és tegnapelőtt, rójátok rájuk, ne vonjatok le belőle, mert renyhék ők, azért kiáltoznak, mondván: Menjünk, áldozzunk Istenünknek.
Legyen nehezebb a munka az embereken és azzal foglalkozzanak és ne forduljanak hazug beszédek felé.
És kimentek a nép robottisztjei és felügyelői és szóltak a néphez, mondván: Így szól Fáraó, nem adok nektek többé szalmát!
Ti magatok menjetek és szerezzetek magatoknak szalmát, onnan, ahol találtok, mert nem lesz levonva a ti munkavégzéstekből semmi!
És elszéledt a nép Egyiptom egész országában, hogy szedjenek töreket szalmának.
A robotmesterek pedig sürgették őket, mondván: végezzétek el munkátokat, a minden napra kiszabott részt a maga napján, épúgy, mint mikor megvolt a szalma!
És megbüntették Izráel fiainak felügyelőit, akiket Fáraó robottisztjei föléjük helyeztek, mondván: miért nem végeztétek el kiszabott részeteket a téglavetésben, mint tegnapelőtt és harmadnap, sem tegnap, sem ma?
Erre elmentek Izráel fiainak felügyelői és felkiáltottak Fáraóhoz: Miért bánsz így szolgáiddal?
Szalmát nem adnak szolgáidnak és – azt mondják – készítsetek téglákat és íme a te szolgáid verést szenvednek, de a bűn a te népedé.
És szólt Fáraó: Renyhék vagytok, renyhék, azért mondjátok, hadd menjünk és áldozzunk az Örökkévalónak.
És most menjetek, dolgozzatok, szalmát nem kaptok s a téglák számát szolgáltassátok be!
És Izráel fiainak felügyelői látták, hogy azok rossz helyzetbe kerültek, midőn mondták nekik: ne csökkentsétek tégláitok napi számát!
És találkoztak Mózessel és Áronnal, akik velük szemben állottak, midőn kiléptek Fáraótól.
És szólottak hozzájuk: Tekintsen rátok az Örökkévaló és legyen bíró, amiért útálttá tettétek a mi páránkat is Fáraó előtt és szolgái előtt, kardot adván kezükbe, hogy legyilkoljanak minket.
És visszatért Mózes az Örökkévaló színe elé és szólt: Uram, miért tettél rosszat ezzel a néppel, minek is küldöttél engem?
Mert amióta elmentem Fáraóhoz, hogy beszéljek Nevedben, még rosszabbul bánt ezzel a néppel és Te nem mentetted meg a Te népedet.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40