11. fejezet
És szólt az Örökkévaló Mózeshez: Még egy csapást hozok Fáraóra és Egyiptomra, azután el fog bocsátani benneteket innen. És miután elbocsátott benneteket, űzve űz majd innen tova.
Hirdesd a nép füle hallatára, hogy kérjen kiki barátjától, az asszony az ő asszonytársától ezüstedényeket és aranyedényeket.
És az Örökkévaló a népet kedvessé tette az egyiptomiak szeme előtt. És Mózes, a férfi is igen nagy volt Egyiptom országában, Fáraó szolgáinak és a népnek szemében.
És szólt Mózes, így szól az Örökkévaló: Éjféltájban én elindulok Egyiptom belsejébe.
És meg fog halni minden elsőszülött Egyiptom országában, a trónján ülő Fáraónak elsőszülöttjétől a rabszolganő elsőszülöttjéig, aki a kézimalom kereke mögött áll és minden állat elsőszülöttje is.
És lesz nagy jajkiáltás Egyiptom egész országában, amilyen még nem volt és amilyen nem lesz többé soha.
Izráel fiaira pedig még eb sem feni nyelvét, emberre se, állatra se, hogy megtudjátok, milyen különbséget tesz az Örökkévaló Egyiptom és Izráel között.
És le fognak jönni mindezek a te szolgáid én elébem és leborulnak előttem, mondván: Vonulj ki az országból te és az egész nép, amely téged követ! és akkor azután ki fogok vonulni! – És eltávozott Fáraó elől felindult haraggal.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez: Nem hallgat rátok Fáraó, azért, hogy csodatéteim szaporodjanak Egyiptom országában.
És Mózes és Áron pedig végrehajtotta mindezeket a csodatéteket Fáraó előtt, de az Örökkévaló megkeményítette Fáraó szívét és ő nem bocsátotta el Izráel gyermekeit országából.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40