7. fejezet
Afelől írtatok, hogy „jó az embernek asszonyhoz nem nyúlni.”
Ám a paráznaság miatt kinek-kinek legyen tulajdon felesége, és minden nőnek legyen meg a maga férje.
Az asszonynak adja meg a férj, amivel neki tartozik, hasonlóképpen az asszony a férjnek.
Az asszony nem rendelkezik a maga testével, hanem a férfi, hasonlóképpen a férfi sem rendelkezik a maga testével, hanem az asszony. S Ne fosszátok meg egymást, hanem csak megegyezésből egy időre, hogy szabad időtök legyen az imádkozásra, azután újra együtt legyetek, hogy mértéktelenségetek miatt meg ne kísértsen a sátán.
Ezt azonban engedményképpen mondom, nem parancsként.
Azt akarom, hogy minden ember úgy legyen, ahogy én, ámde kinek-kinek Istentől van a maga külön kegyelemajándéka, egyiknek így, a másiknak úgy.
Azoknak, akik nem házasok és özvegyek, azt mondom, hogy jó nekik, ha úgy maradnak, mint én is,
de ha nem tartóztatják meg magukat, házasodjanak meg. Mert jobb megházasodni, mint égni.
A házasoknak pedig azt rendelem, nem én, hanem az Úr, hogy az asszony ne váljék el a férjtől,
ha mégis elválik, maradjon házasságon kívül, vagy engesztelődjék ki, továbbá, hogy a férj ne küldje el feleségét.
A többieknek én mondom, nem az Úr, ha valamely testvérnek hitetlen felesége van és a feleség meg van elégedve, hogy együtt lakjék vele, ne küldje el a feleségét.
S ha valamely asszonynak van hitetlen férje, s ez megelégszik azzal, hogy vele lakjék, ne küldje el a férjet.
Mert megszentelődik a hitetlen asszony a testvér által, mert különben gyermekeik tisztátalanok volnának, pedig szentek.
Ám ha a hitetlen válik, váljék. Nincs rabszolgaságra vetve a férfi vagy a nőtestvér az ily dolgokban. Békességre szólott az Isten hívása számotokra.
Mert hát mit tudod te asszony, hogy megmentheted-e férjedet? Vagy mit tudod te férj, hogy megmentheted-e feleségedet?
Csak ahogy az Úr kinek-kinek részéül adta, ahogy kit-kit elhívott az Isten, úgy járjon. ily rendelkezést adok az összes egyházakban.
Körülmetélve hívtak el valakit? Ne csinálja vissza! Körülmetéletlenül hívták el? Ne metéltesse magát körül!
A körülmetéltség semmit sem jelent, és a körülmetéletlenség sem jelent semmit, csak az Isten parancsolatainak megőrzése.
Mindenki maradjon meg abban a hivatásban, amelyben elhívták.
Rabszolgaként hívtak el? Ne törődj vele, sőt ha képes volnál szabaddá lenni, inkább azt használd.
Mert az Úrban elhívott rabszolga az Úrnak szabadosa (szabadon bocsátottja). Hasonlóképpen az, akit szabadon hívtak el, a Krisztus rabszolgája.
Áron vett meg titeket. Ne legyetek embereknek rabszolgái.
Ki-ki, amiben elhívták testvéreim, abban maradjon meg az Úrnál.
A szüzekre vonatkozólag nincs az Úrtól rendelkezésem, véleményt azonban adok, mint akit az Úr abban az irgalomban részesített, hogy megbízható legyek.
Úgy vélekedem, hogy a jelenvaló kényszer miatt jó ez az állapot, hogy jó az embernek így lenni.
Asszonyhoz vagy kötve, ne keress feloldást! Fel vagy oldva asszonytól? Ne keress asszonyt!
De akkor sem vétkezel, ha megházasodol. Ha férjhez menne is a szűz, nem vétkezik. De az ilyenek húsukban nyomorúságot szenvednek, én pedig kíméllek titeket.
Azt mondom testvéreim, hogy az idő meg van rövidítve. A jövőben azok, akiknek asszonyaik vannak, úgy legyenek, mintha nem volnának nekik,
akik sírnak, mintha nem sírnának, akik örvendeznek, mint a nem örvendők, akik vásárolnak, mint akiknek nincs semmijük,
s akik a világot élvezik, mint akik azt nem használják, mert elmúlik a világnak külső arculata.
Azt akarom, hogy gondtalanok legyetek. Aki nem házas, az Úr dolgaival törődik, hogy mi módon tetszhetik az Úrnak.
Aki megházasodott, a világ dolgaival törődik, hogy mint tetszhetik a feleségének,
szét van szaggatva. A nem házas asszony és a szűz az Úr dolgaival törődik, hogy testben is, szellemben is szent legyen. Aki megházasodott, a világ dolgaival törődik, hogy kedvére legyen a férjnek.
A ti magatok hasznáért mondom ezt, nem azért, hogy tőrt vessek nektek, hanem, hogy anélkül, hogy ide-oda rángatnának, illő és kitartó lehessen az életetek az Úr mellett.
Ha azonban valaki szégyennek tartja, hogy felnőtt leánya szűz legyen, és szüksége is van rá, hogy megházasodjék, tegye meg amit akar, nem vétkezik, házasodjanak meg.
Ám aki mozdíthatatlanul megáll szívében és nincs kényszere, hanem hatalma van akaratán s eldöntötte ezt szívében, hogy szűzét megőrzi, jól cselekszik.
Így hát, aki férjhez adja szűzét, jól cselekszik, de aki nem adja férjhez, jobban cselekszik.
Az asszony addig van kötve, ameddig férje él, ha elalszik a férj, szabad, férjhez mehet, akihez akar, ám csak az Úrban.
Boldogabb azonban, ha úgy marad, már az én véleményem szerint. De úgy vélem, nálam is Isten Szelleme van.