5. fejezet
Általánosságban is lehet köztetek paráznaságról hallani, de olyan paráznaság is előfordul, amilyen még a nemzetek között sem hallható: hogy valaki atyja feleségét bírja.
Ti pedig felfuvalkodtatok, ahelyett hogy inkább gyászolnátok, hogy közületek kikerüljön az, aki ezt a tettet elkövette.
Én ugyan, ki testben távol, de szellemben jelen vagyok, mint jelenlévő már ítéltem, hogy azt, aki ezt elkövette,
míg ti az Úrnak, Jézusnak nevében az én szellememmel összejöttök, a mi Urunknak, Jézusnak hatalmával
átadjuk az ilyent a sátánnak a hús romlására, hogy a szellem az Úrnak napján megmentessék.
Nem jó a ti dicsekvéstek. Nem tudjátok, hogy kevés kovász az egész tésztát megkeleszti?
Tisztítsátok ki a régi kovászt, hogy új tésztává legyetek annak megfelelően, hogy kovásztalanok vagytok. Hiszen a mi pászkabárányunk is megöletett már, a Krisztus.
Ezért ne régi kovásszal ünnepeljünk hát, ne is gonoszságnak és rosszaságnak kovászával, hanem tisztaságnak és igazságnak kovásztalanságával.
Megírtam nektek levelemben, hogy ne keveredjetek össze paráznákkal.
Nem általában e világnak paráznáival vagy kapzsijaival és ragadozóival vagy bálványimádóival, különben még a világból is ki kellene mennetek.
Nos azt írtam nektek, hogy ne keveredjetek össze olyannal, akit testvérnek neveznek és mégis parázna, vagy kapzsi, vagy bálványimádó, vagy szitkozódó, vagy részeges, vagy ragadozó, az ilyennel együtt se egyetek.
Hiszen mit tartozik ez rám, hogy a kívülvalókat megítéljem? Nem a benn lévőket ítélitek-e meg?
A kívülvalókat pedig Isten ítéli meg. Vessétek ki a gonoszt magatok közül.