Euangelium ſʒent Marcus iraſa ſʒerint
capítulo 16
verso 1
Ęs mikoronn el mult volna az ſʒombat / az Maria Magdalena / ęs az Iakabnak anńa / ęs az Salome egetembe drāga kenetet vuͤnek / hoǵ elmenninek / ęs meg kennęk az Ieſuſt / ęs naǵ riguel az uͤd nepnek elſoͤ napiān̄ az koporſohoz indulānak / mikoron̄ immāran̄ az napnak vilāgoſſāga fel iuͤtt volna.
verso 3
Ęs uͤ koͤ zoͤttoͤk ezt monǵāk vala. Kiczoda for dijtʼa le muͤnekuͤnk az koͤuet az koporſo nak aytaiārul?
verso 4
Ęs mikoron̄ eltekintette nek volna / lātāk tehāg az koͤuet lefordijtottāk / mert ighen naǵ vala.
verso 5
Ęs mikoron̄ az koporſoba be mentenek volna / lātānak egǵ iffiaczkāt ki iobb feloͤl uͤlvala ęs fel oͤltoͤztetett vala feijr ruhāba / ęs megrimuͤlin̄ek
verso 6
Ęs az monda uͤnekiek / meg ne rimuͤllʼetek / Az Nazaretbeli Ieſuſt kereſitek / ki meg feſʒijtetett uolt / fel tāmadott ninczen itt. Ihon az helʼ holott helʼheztettik volt uͤtet.
verso 7
De menńetek el monǵātok meg az uͤ tanijtuańinak az Peternek ęs / hoǵ uͤ tuͤnektek eloͤttetek megen Galileaba / ott uͤtet meg lāttātok mikippen̄ meg mondotta tuͤnektek.
verso 8
Ęs mikoron̄ onnan el mentenek volna / naǵ hamarſāgual el futānak az koporſotul. Mert uͤk ighen megrettentenek vala / ęs ighen elalmil kottanak vala / ęs ſenkinek ſemmit nem ſʒolnak vala / mert filnek va la.
verso 9
Mikoron̄ kediglen̄ fel tāmodott volna az Ieſus riguel az uͤdnep nek elſoͤ napiān̄ / eloͤſſʒoͤr meg ielenęk Maria Magdalenānak kiboͤl hēt oͤrdoͤgoͤt uͤzoͤtt vala ki.
verso 10
Az el mine / ęs hirrę tiuę azoknak kik annak eloͤtte az Ieſuſual valānak / Ęs kik keſerghenek vala / ęs ſirnak va la.
verso 11
Ęs azok mikoronn hallotāk volna hoǵ îlne / ęs hoǵ uͤtet lātta volna az Maria Magdalena / nem hiuęk.
verso 12
Ezeknek vtānna uͤ koͤz zoͤloͤk kettoͤnek vtokban meg ielenęk mās abrāzatban / kik mezoͤre mennek vala.
verso 13
Azok ęs el meninek / ęs hirrę tiuęk az egēb tanijtuā ńoknak. De azok ezeknek ſem hiuęk ſʒauokot
verso 14
Leg vtolſʒor meg ielenęk az tizen̄ egǵ tanijtuannak mikoron̄ le telepettenek volna / ęs ſʒemekbe meg feddę uͤkoͤt az uͤ huͤtoͤtlenſighekboͤl / ęs ſʒuͤoͤknek keminſighiboͤl / hoǵ nem hittenek volna azoknak az kik lāttāk volna uͤtet hoǵ fel tāmadott volna.
verso 15
Ęs monda uͤnekiek. Menńetek el mind ez eghiſſʒ vilāgra / ęs predikallʼātok az Euange liumot minden teremtett āllatnak.
verso 16
Valaki az huͤtre tērend ęs meg kereſʒtelkedendik uͤduoͤzuͤl. Az ki kedig az huͤtre nem tērend elkārhozik
verso 17
Azokot kedig az kik az huͤtre terendnek illʼen ielenſighek koͤuetik. Az en neuemnek āltala oͤrdoͤgoͤkoͤt fognak ki uͤzni Vy ńelueken̄ fognak ſʒolni
verso 18
Kiǵokot kezekbe fel viſʒnek / ęs ha valami halalos italt iuāndnak meg uͤnekiek nem fog ārtani. Kezeket az beteghekre fogiāk tenni / ęs meg ǵogulnak.
verso 19
Annakokairt minek vtanna az vr iſten ſʒolt volna uͤnekiek, az menńorſʒāgba fel vitetęk / ęs ott az atʼa iſtennek iobbia feloͤl uͤle.
verso 20
Az tanijtuańok kediglen̄ el meninek / ęs mindenuͤtt predikallānak / ęs az vr iſten mindenuͤtt uͤ velek egetembe czelekedik vala / ęs az uͤnoͤn beſʒidit meg eroͤſſijti vala az ielenſighek uel mellʼek koͤuetkez nek vala.
Libros
