Euangelium ſʒent Marcus iraſa ſʒerint
capítulo 12
verso 1
Ęs kezde uͤnekiek haſonlatos beſʒid ſʒerint ſʒolni. Szoͤloͤt plantāla egǵ ember / ęs foͤuińuel be kerijtet te vala / ęs uālut uayt vala / ęs toͤrńot rakott vala benne / ęs muͤeſeknek atta uala hoǵ muͤellʼik. Ęs uͤ maga vidikbe mene /
verso 2
ęs az ſʒoͤloͤ muͤeſekhez boczātā egǵ ſʒolgāiāt. Hoǵ mikoron̄ annak ideie volna az ſʒoloͤnek haſʒnābol riſʒttenninek uͤneki.
verso 3
Ęs az ſʒoͤloͤ muͤeſek az ſʒolgat meg meg ragaduan̄ ighen veręk / ęs uͤreſen̄ boczātak meghę.
verso 4
Ęs eſmęglen̄ mās ſʒolgat boczātā uͤ hozzāiok ęs az muͤeſek koͤuekuel meg hagigālāk az ſʒolgat / ęs be toͤrek az uͤ fēit / ęs tiſʒteletlenſiguel illetuin̄ boczātāk uͤtet meghę.
verso 5
Ęs eſmeglen̄ mās ſʒolgaiat borzātā el / ęs azt meg oͤlęk / ęs ſokakot egebeket / kiknek koͤzzoͤle nikiket meg verinek / ni kiket meg oͤlinek.
verso 6
Annakokairt mikoron̄ męglen̄ egǵ ſʒerelmes fia vol na / uͤneki azt ęs uͤ hozzāiok boczātā leg utolſʒor ezt monduān̄. Tiſʒ telni ęs beczuͤlni fogiāk az en fiamot.
verso 7
Az ſʒoͤloͤ muͤeſek kediglen̄ / uͤ koͤſʒ toͤk ezt monǵāk vala. Ez az oͤroͤkoͤs ier oͤllʼuͤk meg uͤtet / ęs mięnk li ſʒen az oͤroͤkſig.
verso 8
Ęs meg ragaduan̄ uͤtet meg oͤlęk / ęs az ſʒoͤloͤboͤl ki ve tęk.
verso 9
Azirt mit fog tenni az ſʒoͤloͤnek vra? El iuͤ / ęs el veſʒti az ſʒoͤloͤ muͤeſeket / ęs az uͤ ſʒoͤlēit egebeknek agǵa.
verso 10
Auaǵ ez irāſt nem oluaſtā toki? Az mellʼ koͤuet ioā nem haǵuan̄ meg hāńanak az alkotuānnak muͤeſi / az kuͤ az alkotuānnak ſʒegheletiben̄ fuͤ kuͤę luͤn.
verso 11
Ez fuͤ kuͤ az vr iſtentuͤl ſʒereztetęk / ęs czudalatos az muͤ ſʒemēinknek eloͤtte.
verso 12
Ęs azon̄ uͤgekeznek vala hoǵ uͤtet megfognāk / ęs filnek vala az ſereg niptuͤl. Mert tugǵāk vala hoǵ uͤ ellenek monta volna az haſonlatos beſʒidet Ęs uͤtet el haǵāk / ęs el meninek /
verso 13
ęs uͤ hozzā boczātanak nikiket az fariſeuſoknak ęs az Herodeſnek emberi koͤzzoͤl hoǵ uͤtet beſʒidben meg fognāk.
verso 14
Ęs azok mikoron̄ uͤ hozzā mentenek volna mondānak uͤneki. Meſter tugǵuk hoǵ igaz beſʒiduͤ uaǵ / ęs ſenkiuel nem gondolſʒ. Mert nem nized az embereknek ſʒemilʼit / de az iſtennek utat igaſ ſāgual tanijtod / Kelli fel ſʒāmlālt adot adnunk az Czāſʒārnak auaǵ nem? agǵunki auaǵ ne agǵunk?
verso 15
Az Ieſus kediglen̄ tuduan̄ az uͤ tet teteſſiguel ualo dolgokot monda uͤnekiek. Mit kiſirtetek enghemet? hozzatok egǵ pinzt ennekem mellʼ Denarnak mondatik hoǵ lāſſam /
verso 16
ęs azok egǵ pinzt hozānak uͤneki ęs monda uͤnekiek. Kię ez pinzen̄ ualo kîp / ęs ez rayta valo irās. Mondānak azok uͤneki. Czāſʒarę /
verso 17
ęs feleluin̄ az Ieſus monda azoknak. Agǵātok meg Czāſʒārnak azokot az mellʼek az Czāſʒārę / ęs az Iſtennek azokot az mellʼek az Iſtenę / ęs elczudalkozānak uͤ rayta.
verso 18
Az Sadduceoſok ęs uͤ hozzā meninek / kik azt tartʼāk / hoǵ az feltāmadas ne legen / ęs meg kerdęk uͤtet / ęs mondānak.
verso 19
Meſter Moiſes azt irta muͤnekuͤnk hoǵ ha valaki nek attʼafia meg halānd / ęs feleſighe maradand germeki kediglen̄ nem maradnak / hoǵ miuel ez illʼen embernek attʼāfia / elvege az uͤ attʼāfiā nak feleſighit / ęs magzatot tāmāſſʒon az uͤ attʼafiānak.
verso 20
Hēt atʼafiāk va lanak muͤ koͤzzoͤttuͤnk / ęs az elſoͤ feleſighet vuͤn magānak / ęs ez miko ron̄ megholt volna magzattʼa nem marada.
verso 21
Ęs az māſodik el viuę az feleſighet / ęs az ęs meg hala / ęs annak ſem marada magzattʼa. Az harmadik ęs azonkippen̄ /
verso 22
ęs mind heten̄ el viuęk az aſſʒont / ęs azoknak ſem marada magzattʼa. Leg vtolſo liuin̄ meg hala az atʼafiaknak feleſighe ęs.
verso 23
Annakokairt az fel tāmadāſban mikoron̄ fel tāmadnak / az atʼafiak koͤzzoͤl mellʼikę liſʒen az feleſig? Mert az mind az hētnek feleſighe volt.
verso 24
Feleluin̄ az Ieſus monda uͤnekiek. Nem annakokairt tiuelgheteki hoǵ az irāſt nem tugǵātok / ſem az iſtennek tehetſighit.
verso 25
Mert mikoron̄ halottaibol ſeltāmadnak ſem meg nem hāzaſulnak / ſem hāzaſſagra nem adattatnak / de ollʼatinok akkoron̄ mikint az anǵalok kik az menńorſʒāgban vadnak.
verso 26
Az halottakrul kediglen̄ hoǵ fel tāmadnak nem oluaſtātoki az Moiſeſnek koͤńuiben hoǵ az czipke bokorban̄ ſʒolt ligen uͤneki az iſten ezt monduān̄. En vaǵok az Abrahamnak / ęs az Iſaaknak / ęs az Iakobnak iſtene.
verso 27
Nem az holtakrul mondatik az iſten iſtennek lenni / hanem az iloͤkruͤl. An nakokairt tuͤ ighen tiuelʼghetek /
verso 28
ęs mikoron̄ uͤ hozzā ment volna egǵ az irāſtudoknak koͤzzoͤlle / ęs hallotta volna hoǵ uͤk vetekedninek / ęs lāt ta uolna hoǵ iol felelt volna uͤnekiek / illʼen kerdiſt tuͤn uͤ tuͤle. Minden paranczolatoknak koͤzzoͤle mēllʼik elſoͤ?
verso 29
Az Ieſus kediglen̄ felele uͤneki Minden paranczolatoknak koͤzzoͤle ez az elſoͤ. Halgaſd meg Iſra elnek nipe. Az muͤ vrunk iſten / egǵ vr
verso 30
Ęs ſʒereſſed az tuͤ vradot iſtentek det tellʼes ſʒuͤedboͤl / ęs tellʼes lelkedboͤl / ęs tellʼes lelki uͤgekezetedboͤl / ęs tellʼes erēidboͤl. Ez az elſoͤ paranczolat /
verso 31
ęs az māſodik / mellʼ ez paran czolathoz haſonlatos / imez. Szereſſed az te koͤzel valo emberedet / mint te magadot. Ezeknēl mās naǵubb paranczolat ninczen.
verso 32
Ęs monda uͤneki az irāſtudo. Meſter iol mondād / ęs igaſſāgual hoǵ egǵ le gen az iſten / ęs hoǵ ne legen mās uͤnalanāl egēb.
verso 33
Ęs hoǵ minden al dozatoknāl naǵubb legen embernek az iſtent ſʒeretni tellʼes ſʒuͤboͤl / ęs tellʼes lelki ērtelemboͤl / ęs tellʼes lilekboͤl / ęs tellʼes eroͤboͤl. Ęs ſʒeret ni az koͤzelualoembert mint uͤnoͤn magāt.
verso 34
Ęs az Ieſus mikoron̄ lātta volna hoǵ eſʒeſen̄ felelt volna. Monda uͤneki. Nem tāuul vaǵ az iſtennek orſʒāgātul. Ęs ſenki ez feleleteknek vtanna nem mēri vala uͤtet meg kērdeni.
verso 35
Ęs feleluin̄ az Ieſus monda / mikoron̄ az templumban tanijtana. Az irāſtudok mikippen̄ monǵāk az Chriſtuſt Dauidnak fiānak lenni /
verso 36
Mert az Dauid ſʒent lileknek ihliſiboͤl mondotta ezt. Monda az vr az en vramnak uͤllʼ iobb kezem feloͤl ennekem. Miglen̄ az te ellen ſighidet az te labaidnak ſamolʼul vetendem.
verso 37
Annakokairt mikoron̄ az Dauid vrānak hija uͤtet / mikippen̄ lehēt uͤ fia? Ęs az ſereg nipnek koͤzzoͤle naǵ ſokan̄ oͤremeſt halgattʼāk vala uͤtet.
verso 38
Ęs ezt monǵa vala uͤnekiek az uͤ tanuſāg adāſāban. Oͤrizzîtek magatokot az irāſtu doktul az kik feijr ruhākban ǵoͤnoͤrkoͤdnek ide 's toua iārni / ęs vaſāron̄ valo koͤſʒoͤniſt kiuānnak /
verso 39
ęs az ǵuͤlekezetekben elſoͤ ſʒerćzekeket / ęs az lakodalomban fuͤ helʼen̄ valo uͤliſeket /
verso 40
kik az oͤzuegeknek hāzāit be ńelik. Ęs ſʒin alatt hoſſʒu imadſāgokot tiſʒnek / ezeknek nehezebben̄ fog eſni az uͤ kārhozattʼok.
verso 41
Ęs mikoron̄ az Ieſus az templomnak pinz tarto lādāiānak ellenibe uͤlne / niz vala az ſok nip mikippen̄ vetne ercz pinzt az templomnak pinz tarto lādaiaba. Ęs ſok kazdag em ber ſok pinzt vet vala belę.
verso 42
El ioͤue egǵ ſʒeghiń oͤzueǵ / ęs kēt kuͤſ ded pinzt vete az lādāba / mellʼ quadranſnak mondatik.
verso 43
Ęs uͤ hozzā hijuan̄ az uͤ tanijtuańit monda uͤnekiek. Bizoń mondom tuͤnek tek hoǵ ez ſʒeghiń oͤzueǵ toͤbbet vete az lādāba hoǵ nem mint mind ezek az kik uͤ eloͤtte vetinek.
verso 44
Mert azok mind abbol vetinek az mi uͤnekiek kazdagſagoknak felette vala. Dē ez āſſʒońiāllat az uͤ ſʒuͤgſighi boͤl mindent be vete valamit bir vala / eghiſſʒ iletire valo marhaiāt.
Libros
