chapter 15
és mindjárást reggel a papi fejedelmek, tanácsot tartván a főnépekkel, az írástudókkal és mind az egész gyülekezettel, Jézust megkötözve vivék, és adák Pilátusnak.
és kérdé őtet Pilátus: te vagy-e az zsidóknak királya? de ő felele, mondá neki: te mondod.
és az papi fejedelmek vádolják vala őtet sokakról.
Pilátus kedig ismét kérdé őtet, mondván: nem felelsz-e valamit? íme, mely sokakat tanulnak teellened?
Jézus kedig azután semmit nem felele, úgyannyira, hogy megcsodálkoznék rajta Pilátus.
továbbá, az ünnepre szokott vala nekik egy foglyot elbocsátani, akit ők kívántanak volna.
vala kedig akkoron egy, ki mondatik vala Barabásnak, mely valami háborúságszerzőkkel fogva vala, hogy ott a háborúságnak idején halált tett vala.
és mikoron a sereg felüvöltött volna, kezdék kérni, hogy tenné, mi módon mindenkoron azelőtt tett volna velük.
Pilátus kedig felele nekik, és mondá. akarjátok-e, hogy elbocsássam nektek a zsidóknak királyát?
mert tudja vala, hogy irigységből árulták volna neki a papi fejedelmek.
de a papi fejedelmek ráindíták a sereget, hogy inkább Barabást bocsátaná el nekik.
Pilátus kedig ismét felelvén mondá nekik: mit akartok, hogy tegyek tehát annak, kit mondotok zsidóknak királyának?
amazok ismét felüvöltének: feszítsed azt!
Pilátus kedig mond vala nekik: micsoda gonoszt művelt? amazok annál inkább üvöltik vala: feszítsed őtet!
Pilátus kedig akarván eleget tenni az seregnek, elbocsátá nekik Barabást, Jézust kedig, megostoroztattat, kezükbe adá, hogy megfeszíttetnék.
a vitézek kedig elvivék őtet be a palotába, mely az tanácsház is vala, és odahívák mind az egész sereget,
és bársonyba öltözteték őtet, és tövisből font koronát tőnek az ő feje körül.
és kezdék üdvözölni őtet: üdvözlégy, zsidóknak királya!
és az ő fejét náddal verik vala, és rápöknek vala, és terdüket letévén imádják vala őtet.
és mikoron megcsúfolták volna őtet, levetkőzteték a bársonyból, és öltözteték az önnön ruháiba. és elvivék őtet, hogy megfeszítenék.
és kényszerítének némi Simon nevűt is, ki ott előmenne, Cirenéből valót, ki a mezőből jő vala, Alexandernek és Rufusznak atyját, hogy felemelné az ő keresztit.
és vivék őtet a Golgota helyre, melyet ha megmagyarázzák, kopasztó helynek mondatik.
és adának neki innia keserített bort mirhával, de ő nem akara venni.
és mikoron megfeszítették volna őtet, megoszták az ő ruháit, sorsot bocsatván rajta, ki mit venne.
vala kedig három óra, és megfeszíték őtet.
és az ő ügyének írása imígy vala felül megírván: zsidóknak királya.
és ővele megfeszítének két tolvajt is, egyet jobbjára, másikat bal felől.
és beteljesedék az írás, ki azt mondja: és az álnokok közibe számláltaték.
és akik onnét előmennek vala, rútolják vala őtet, ingatván fejüket és mondván: vah, ki eltöröd az templomot, és harmadnapon felépíted,
tartsd meg magadat, szállj le az keresztfáról!
azonképpen a papi fejedelmek is csúfolják vala önköztük az írástudókkal, és mondnak vala: egyebeket megtartott, ő magát nem tarthatja meg.
az a Krisztus, királya Izraelnek, szálljon le a keresztfáról, hadd lássuk, és higgyük! és akik megfeszíttettek vala vele, azok is szidalmazzák vala őtet.
de mikoron hat óra lett volna, sötétségek támadának mind az egész földön kilenc óráig,
és kilenc óra, felüvölte Jézus nagy szóval, mondván: eloi, eloi, lamma szabaktáni, melyet ha ki megmagyaráz, az: én Istenem, én Istenem, mire hagyál el engemet?
és azok közül nékik, kik ott állnak vala, mikoron ezt hallották volna, mondanak vala: ím, Illést hívja.
előjárula kedig egyik, és spongyát ecettel megtölté, és nádszálba tévén innia nyújta neki, mondván: hadd lássuk, ha eljő Illés, hogy levegye őtet!
Jézus kedig nagy szóval felkiáltván, lelkét kiereszté.
és a templomnak superlája két részre szakada, onnét felül mind ide alá.
és mikoron látta volna centúrió, ki ott ellenébe áll vala, hogy oly nagy üvöltéssel eresztette volna ki lelkét, mondá: bizony ez ember Istennek fia vala.
valának kedig ott asszonyállatok is, kik távol nézik vala, kik között vala Mária Magdolna, és kis Jakabnak és Józsefnek anyja, Mária, és Szalome,
melyek még mikoron Jézus Galileába volt volna, követték vala őtet, és szolgáltanak vala neki, több asszonyok is sokan, kik együtt jöttenek vala fel vele Jeruzsálembe.
és mikoron immár az este eljött volna, miérthogy húsvétra való készülésnek napja vala, ki az szombat előtt vagyon.
eljöve József, ki vala Arimateából való városból, tisztességes tanácsbeli ember, ki Istennek országát ő is várja vala. ez magát megbátorítván bemene Pilátushoz, megkéré tőle Jézusnak testét.
Pilátus kedig elcsodálkozék rajta, ha immár meghalt volna.
és centúriót hozzá hívatván megkérdé tőle, ha régen halt volna meg, és az dolgot centúriótól mikoron megtudta volna., Jézus testét adá Józsefnek.
és ő vőn gyolcsot, és az keresztfáról mikoron levette volna, beletakará, és helyhezteté az koporsóba, mely kivágatott vala a kősziklából, és követ fordíta a koporsó ajtajára.
és Mária Magdolna és József Mária, nézik vala, hova helyheztetnék.
The software aims to connect everyone with the text of the Bible on a quickly accessible, customisable interface.
The name refers to both connectivity and speed…
“Let every man be swift to hear, slow to speak, and slow to anger!”
With love, Tom Károly