chapter 10
és mikoron onnét felkelt volna, jöve zsidóságnak határira az tartomány által, ki vagyon Jordánon túl, és ismét hozzá gyűlének az seregek, és mint azelőtt szokása vala, tanítja vala őket.
holott az farizeusok, hozzá menvén, kérdék őtet: illik-e embernek feleségét elhagyni ( kísértvén őtet),
de ő megfelelvén mondá nekik: mit parancsolt nektek Mózes?
mondának amazok: Mózes azt hagyta, hogy az elhagyásról cédulát adjunk őneki, és elbocsássuk.
és felelé Jézus, mondá nekik: a ti kemény szívetekért írá Mózes azt a parancsolatot,
továbbá a teremtésnek kezdetin Isten az embert úgy teremté, hogy ferfiú és asszonyállat lenne.
ezert ember elhagyja atyját, anyját, és ragaszkodik feleségéhez,
és ketten lesznek egy test. azért immár nem kettő, hanem egy test.
annak okáért, amit Isten egybe szerzett, ember el ne válassza.
és a házba az ő tanítványi ismét megkérdék őtet ugyanazon dologról,
és mondá nekik: valaki elhagyja feleségét, és mást veend, paráznául vétkezik amaz ellen.
és ha az asszonyállat elhagyja az ő férjét, és máshoz megyen, paráznául leledzik.
és hozának őhozzá gyermekeket, hogy illetné őket. a tanítványok kedig megrongálják vala azokat, akik oda hozzák vala őket.
melliet mikoron Jézus látott volna, nem tartá jó kedve, és mondá nekik: bocsássátok hozzám a gyermekeket, ne tiltsátok meg őket, mert ilyeneké az Istennek országa.
bizony mondom nektek, valaki nem veendi úgyan Istennek országát mint a gyermek, semmiképpen be nem megyen oda.
és mikoron ölébe vette volna őket, kezeit rájuk vetvén megáldja vala azokat.
és mikoron kimene az útra, folyamék neki egy eleibe, és terdet hajta neki, és kérdi vala őtet: jó Mester, mit tegyek, hogy az örök életet bírjam?
Jézus kedig mondá neki: miért mondasz engem jónak? ha senki a jó, hanem csak az egy, tudnia illik, mint Isten.
tudod az parancsolatokat: ne paráználkodjál, ne ölj, ne orozz. hamis tanú ne légy, meg ne csalj valakit, tiszteljed az te atyadatá és anyádat.
de amaz felele, mondá neki: Mester, ezeket én megtartottam az én ifjúságomtól fogva.
Jézus kedig rátekinte, szereté őtet, és mondá neki: még egy híjával vagy, menj el, adj el mindeneket, amik vannak, osztogasd az szegényeknek, és leszen kincsed mennyországba. aztán jöjj, kövess engemet, keresztedet válladra vévén.
de amaz megszomorkodék e beszéden, és bánkódva megyen vala el, mert sok jószággal bír vala.
és mikoron Jézus mindenfelé elnézett volna, mondá az ő tanítványinak: mely nehezen mennek azok be Istennek országába, akiknek pénzük vagyon!
az tanítványok kedig megcsodálkozának az ő beszédén. de Jézus ismét felele, és mondá nekik: fiaim, vajmi nehéz azoknak Istennek országába bemenni, akiknek reménységük pénzükbe vagyon.
könnyebben mehet be a teve az tű likán, hogynemmint a gazdag Istennek országába.
amazok kedig felette igen csodálkoznak vala rajta, mondván ő magukba: tehát ki üdvözülhet?
Jézus kedig rajok tekinte, és mondá: embereknél lehetetlen, de Istennél nem, mert minden lehető Istennél.
és kezdé Péter neki mondani: ím, mi mindeneket elhagytunk, és követtünk tégedet.
felelé Jézus, mondá: bizony mondom tinektek, senki nincsen, ki elhagyta vagy házát vagy atyafiait vagy húgait vagy atyját vagy anyját vagy feleségét vagy gyermekit vagy mezőit énértem és az evangéliumért,
hogy ki százannyit ne vegyen, mostan ez jelen való időben, házat, atyafiait, húgait, anyjait, gyermekit és mezőit, háborúságszenvedéssel. és az jövendő világon örök életet.
sok elsők lesznek kedig utolsók, és utolsók elsők.
mennek vala kedig az úton Jeruzsálembe, és Jézus elhallatá vala őket. amazok kedig félnek, és tartanak vala azoktól, kik utánuk valának. de Jézus ismét hozzá vévén a tizenkettőt, kezdé azoknak mondani, amik rá jövendők valának.
ím, felmegyünk Jeruzsálembe, és embernek fia elárultatik a papi fejedelmeknek és írástudóknak, és őtet halálra kárhoztatják, népek kezébe adják őtet,
és megcsúfolják, és megostorozzák, és megpökdösik őtet, és megölik, de harmadnapon feltámad.
és járulának őhozzű Jakab és János, Zebedeusnak fiai, mondván: Mester, azt kívánjuk, hogy amit kérünk tőled, azt tegyed mivelünk.
mondá őnekik: mit akartok, hogy tegyek veletek?
amazok kedig mondának neki: adjad nekünk, hogy egyikünk jobbodra, másikunk balodra üljünk a te dicsőségedbe.
Jézus mondá nekik: nem tudjátok, mit kérjetek, megihatjátok-e a pohárt, kit én megiszom, és az keresztségbe, kibe én keresztelkedem, megkeresztelkedhettek-e?
amazok mondának neki: meglehet. mondá nekik Jézus: jóllehet, az pohárt, melyet én iszom, ti is megisszátok, és ugyanazon keresztségbe, kibe én, keresztelkedtek,
demaga ülni jobbomra avagy balomra nem én adhatom, de azoknak történik, kiknek meg vagyon szerezve.
és mikoron ezt a tíz hallotta volna, bosszankodnak vala Jakabra és Jánosra.
Jézus kedig, mikoron őket hozzá hívta volna, mondá nekik: tudjátok-e, hogy akik a népeknek láttatnak parancsolni, hogy azoknak birodalmuk vagyon rajtuk, és akik őközöttük nagyok, hatalmukat jelentik amazokon.
demaga nem úgyan leszen tiköztetek, de valaki akar tiközületek lenni nagy közöttetek, leszen ti szolgátok.
és valaki akar tiközületek letek első lenni, mindeneteknek szolgája leszen.
mert embernek fia sem jött, hogy szolgálnának neki, hanem hogy ő szolgálna, és adna lelket megváltságra sokakért.
és jőnek vala Jerikóba. és mikoron a városból, Jerikóból kimennének, és az ő tanítványi és sok sereg vele, Timeus fia, Bartimeus, ki vak vala, ott az útfélen ül vala kodulván.
és mikoron hallotta volna, hogy Názáretbeli Jézus volna, kezde üvölteni és mondani: Dávidnak fia, Jézus, könyörülj énrajtam!
és sokan megfeddik vala őtet, hogy hallgatna, de amaz naggyal inkább üvölt vala: Dávid fia, könyörülj énrajtam!
megálla Jézus, és meghagyá, hogy hozzá hívnák. hívák azért a vakot, és mondának neki: jó elmével légy, kelj fel, amoda hívata téged.
amaz kedig palástját elhajítván felkele, és jöve Jézushoz.
felelé Jézus, mondá neki: mit akarsz, hogy tegyek veled? mondá a vak: Mester, hogy lássak.
mondá neki Jézus: menj el, az te hited üdvözített tégedet. és legottan láta, és Jézus után megyen vala az úton.
The software aims to connect everyone with the text of the Bible on a quickly accessible, customisable interface.
The name refers to both connectivity and speed…
“Let every man be swift to hear, slow to speak, and slow to anger!”
With love, Tom Károly