Szent Márknak evangéliuma

chapter 9


Chapters:


verse #1

és mond vala nekik: bizony, mondom nektek, vannak azok közül nékik, kik itt állnak, kik halált nem kóstolnak, mígnem meglátják Istennek országát eljőni jósággal.


verse #2

és hat napnak utána felvevé Jézus Pétert és Jakabot és Jánost, és vivé őket egy magas hegyre félfelé, csak ő magukat, és elváltozék őelőttük.


verse #3

és az ő ruhái lőnek igen fényesek, mint az hó, melyeket meg nem fehéríthet valamelí ruhafehérítő ez földön.


verse #4

és láttaték ott tőlük Illés Mózessel, kik Jézussal szólnak vala.


verse #5

és felelvén Péter, mondá Jézusnak: Mester, jó minekünk itt lennünk, és csináljunk három hajlékokat, neked egyet, Mózesnek egyet,


verse #22

őtet az tűzbe veti és az vizekbe, hogy elveszthetné. azért noha mit tehetsz, legy segítséggel, rajtunk könyörülvén.


verse #23

Jézus kedig mondá neki: hogyha azt hiheted. aki hiszen, mindenek lehetségesek annak.


verse #24

és legottan a gyermeknek atyja felüvöltvén sírással mondá: hiszem, Uram, légy segítséggel az én hitetlen voltomnak!


verse #25

mikoron látta volna Jézus kedig, hogy a sereg egybefutna, megfeddé az förtelmes lelket, mondaván neki: néma és süket lélek, én parancsolok teneked, menj ki belőle, és továbbá bele ne menj!


verse #26

és mikoron az lélek felüvöltött volna, és az gyermeket igen megtörte volna, kimene. és lőn, mint egy megholt, úgyannyira, hogy sokan mondának, hogy megholt.


verse #27

de Jézus kézenfogván felemelé őtet, és amaz felkele.


verse #28

és mikoron házba ment volna, kérdék őtet az ő tanítványi, külön magának, mire nem űzhetők ki mi azt?


verse #29

és mondá nekik: efféle nem semmivel ki nem űzethetik, hanem csak imádsággal és böjttel.


verse #30

és onnét elindulván, mennek vala Galileának általa, és nem akarja vala, hogy valaki tudná.


verse #31

mert az ő tanítványit tanítja vala, és mond vala nekik: embernek fia eladatik embereknek kezébe, és megölik őtet, és mikoron megölték volna, harmadnapon feltámad.


verse #32

de ők nem értik vala, mik mondana, és félik vala megkérdeni.


verse #33

és jöve Kafarnaumba, holott mikoron házba jött volna, megkérdé őket: mit vetekedtek vala tennenköztetek az úton?


verse #34

amazok kedig hallgatnak vala. mert arról szóltanak vala az úton, ki lenne nagyobb köztük.


verse #35

és mikoron leült volna, előhívá a tizenkettőt, és mondá nekik: ha valamelyitek első akar lenni, az leszen mindeneteknél utolsó, és mindeneteknek szolgálója.


verse #36

és egy gyermeket megfogván, állatá őközikbe, és mikoron ölébe vette volna, mondá nekik:


verse #37

valaki ilyen egy gyermeket fogadand hozzá én nevembe, engem fogad. és valaki engemet fogad, nem engem fogad, hanem azt, aki engem bocsátott.


verse #38

felele neki János, mondván: Mester, látánk egyet, hogy az te nevedbe ördögöket űzne, de nem követ vala minket, és megtiltók őtet, miérthogy minket nem követ vala.


verse #39

mondá Jézus: ne tiltsátok meg azt, mert senki nincsen, ki az én nevembe ha csodát teszen, hogy hamar gonoszt szólhasson énfelőlem.


verse #40

mert valaki miellenünk nincsen, mivelünk vagyon.


verse #41

és valaki adand nektek egy pohár vizet én nevembe, avégre, hogy Krisztusé vagytok, bizony mondom nektek, semmiképpen el nem veszti jutalmát.


verse #42

és valaki megbotránkoztat egyet ezekbe ez kicsinyekbe, kik énbennem biznak, jobb volna annak, ha a nyaka körül egy malomkövet kötnének, és az tengerbe vettetnék.


verse #43

és hogyha teneked az te kezed ártalmadra vagyon, vágd el őtet. jobb teneked csonkán bemenned az életre, hogynemmint két kezed lévén pokolra menj, az megolthatatlan tűzre,


verse #44

holott az olyanoknak férge meg nem hal, sem tüzük meg nem aluszik.


verse #45

és ha a te lábad neked ártalmadra vagyon, vágd el őtet. jobb teneked, hogy sántán menj be az életre, hogynemmint két lábad lévén pokolra vettessél, az megolthatatlan tűzre,


verse #46

holott azoknak férge meg nem hal, sem tüzük meg nem aluszik.


verse #47

és hogyha a te szemed neked ártalmadra vagyon, told ki őtet. jobb teneked, hogy kifolyó szemmel menj be Istennek országába, hogynemmint két szemed lévén pokolnak tüzére bocsáttassál,


verse #48

holott azoknak férge meg nem hal, sem tüzük meg nem aluszik.


verse #49

mert minden ember tűzzel sózatik, és minden áldozat sóval sózatik.


verse #50

jó állat a só. de ha az só nem lesz sós, mivel sózzátok meg ízit? azért legyen tennen bennetek só, és legyen békesség, egyitek másotokhoz.

Chapters:


Books