Pál apostolnak Timótheushoz írt második levele

chapter 4


Chapters:

1 2 3 4


verse #1

Kérlek azért az Isten és Krisztus Jézus színe előtt, a ki ítélni fog élőket és holtakat az ő eljövetelekor és az ő országában.


verse #2

Hirdesd az ígét, állj elő vele alkalmatos, alkalmatlan időben, ints, feddj, buzdíts teljes béketűréssel és tanítással.


verse #3

Mert lesz idő, mikor az egészséges tudományt el nem szenvedik, hanem a saját kívánságaik szerint gyűjtenek magoknak tanítókat, mert viszket a fülök;


verse #4

És az igazságtól elfordítják az ő fülöket, de a mesékhez oda fordulnak.


verse #5

De te józan légy mindenekben, szenvedj, az evangyélista munkáját cselekedd, szolgálatodat teljesen betöltsd.


verse #6

Mert én immár megáldoztatom, és az én elköltözésem ideje beállott.


verse #7

Ama nemes harczot megharczoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam:


verse #8

Végezetre eltétetett nékem az igazság koronája, melyet megád nékem az Úr ama napon, az igaz Bíró; nemcsak nékem pedig, hanem mindazoknak is, a kik vágyva várják az ő megjelenését.


verse #9

Igyekezzél hozzám jőni hamar.


verse #10

Mert Démás engem elhagyott, e jelen való világhoz ragaszkodván, és elment Thessalónikába: Kresczens Galátziába, Titus Dalmátziába.


verse #11

Egyedül Lukács van velem. Márkust magadhoz vévén, hozd magaddal: mert nekem alkalmas a szolgálatra.


verse #12

Tikhikust pedig Efézusba küldöttem.


verse #13

A felsőruhámat, melyet Troásban Kárpusnál hagytam, jöttödben hozd el, a könyveket is, kiváltképen a hártyákat.


verse #14

Az érczmíves Sándor sok bajt szerzett nékem: fizessen meg az Úr néki cselekedetei szerint.


verse #15

Tőle te is őrizkedjél, mert szerfelett ellenállott a mi beszédinknek.


verse #16

Első védekezésem alkalmával senki sem volt mellettem, sőt mindnyájan elhagytak; ne számíttassék be nékik.


verse #17

De az Úr mellettem állott, és megerősített engem; hogy teljesen bevégezzem az igehirdetést, és hallják meg azt az összes pogányok: és megszabadultam az oroszlán szájából.


verse #18

És megszabadít engem az Úr minden gonosz cselekedettől, és megtart az ő mennyei országára; a kinek dicsőség örökkön örökké! Ámen.


verse #19

Köszöntsed Priszkát és Akvilát, és az Onesifórus háznépét.


verse #20

Erástus Korinthusban maradt; Trófimust pedig Milétumban hagytam betegen.


verse #21

Igyekezzél tél előtt eljőni. Köszönt téged Eubulus és Pudens és Linus és Klaudia, és mind az atyafiak.


verse #22

Az Úr Jézus Krisztus a te lelkeddel. Kegyelem veletek! Ámen.

Chapters:


Books