Mózes második könyve a zsidóknak Égyiptomból kijöveteléről

chapter 22


Chapters:


verse #1

Ha valaki ökröt vagy bárányt lop, és levágja vagy eladja azt: öt barmot fizessen egy ökörért, és négy juhot egy bárányért.


verse #2

Ha ház-fölverésen kapják a tolvajt, és úgy megverik, hogy meghal, nincs vérbűn miatta.


verse #3

Ha reá sütött a nap, vérbűn van miatta: fizessen; ha nincs néki: adassék el tolvajságáért.


verse #4

Ha elevenen kapják kezében a lopott jószágot, akár ökör, akár szamár, akár juh: két annyit fizessen érette.


verse #5

Ha valaki mezőt vagy szőlőt étet le, úgy hogy barmát elereszti, és az a más mezején legel: mezejének javából és szőlőjének javából fizesse meg a kárt.


verse #6

Ha tűz támad, és tövisbe kap, és megég az asztag, vagy a lábon álló gabona, vagy a mező: fizesse meg a kárt, a ki a tüzet gyujtotta.


verse #7

Ha valaki pénzt vagy edényeket ád felebarátjának megőrzés végett, és ellopják annak a férfiúnak házából: ha megtalálják a tolvajt, fizessen kétannyit.


verse #8

Ha nem találják meg a tolvajt, a ház urát vigyék a bírák eleibe; hogy nem nyújtotta-é ki kezét az ő felebarátja vagyonára.


verse #9

Akármi bűn dolgában, akár ökör, akár szamár, akár juh, akár ruha, akármi elveszett jószág az, a miről azt mondja: ez az; mindkettőjük ügye a bírák eleibe menjen, és a kit a bírák bűnösnek mondanak, fizessen két annyit az ő felebarátjának.


verse #10

Ha valaki szamarat vagy ökröt, vagy bárányt, vagy akármiféle barmot ád az ő felebarátja gondviselése alá, és az elhull, vagy megsérül, vagy elhajtatik, úgy hogy senki sem látta:


verse #11

Az Úrra való esküvés legyen kettejök közt, hogy nem nyújtotta-é ki kezét felebarátja vagyonára; és ezt fogadja el annak ura, és az semmit se fizessen.


verse #12

Ha pedig ellopták tőle: megfizessen az urának.


verse #13

Ha széttépetett, hozza el azt bizonyságul; a széttépettet nem fizeti meg.


verse #14

Ha pedig valaki kölcsön kér az ő felebarátjától, és az megsérül vagy elhull urának távollétében: fizesse meg a kárt.


verse #15

Ha ura vele van, nem fizet; ha bérbe adatott, bérébe megy.


verse #16

Ha valaki hajadont csábít el, a ki nincs eljegyezve, és vele hál: jegyajándékkal jegyezze azt el magának feleségül.


verse #17

Ha annak atyja nem akarja azt néki adni: annyi pénzt adjon, a mennyi a hajadonok jegyajándéka.


verse #18

Varázsló asszonyt ne hagyj életben.


verse #19

A ki barommal közösül, halállal lakoljon.


verse #20

A ki isteneknek áldozik, nem csupán az Úrnak, megölettessék.


verse #21

A jövevényen ne hatalmaskodjál, és ne nyomorgasd azt, mert jövevények voltatok Égyiptom földén.


verse #22

Egy özvegyet vagy árvát se nyomorítsatok meg.


verse #23

Ha nyomorgatod azt, és hozzám kiált, meghallgatom az ő kiáltását.


verse #24

És felgerjed haragom, és megöllek titeket fegyverrel, és a ti feleségeitek özvegyekké lésznek, a ti fiaitok pedig árvákká.


verse #25

Ha pénzt adsz kölcsön az én népemnek, a szegénynek a ki veled van; ne légy hozzá olyan, mint a hitelező; ne vessetek reá uzsorát.


verse #26

Ha zálogba veszed a te felebarátod felső ruháját: naplemente előtt visszaadd azt néki:


verse #27

Mert egyetlen takarója, testének ruhája az: miben háljon? Bizony, ha én hozzám kiált, meghallgatom; mert én irgalmas vagyok.


verse #28

A bírákat ne szidalmazd, és néped fejedelmét ne átkozd.


verse #29

Gabonáddal és boroddal ne késlekedjél; fiaid elsőszülöttét nékem add.


verse #30

Hasonlóképen cselekedjél ökröddel, juhoddal; hét napig legyen az ő anyjával, a nyolczadik napon nékem add azt.


verse #31

És szent emberek legyetek én előttem; a mezőn széttépett húst meg ne egyétek; az ebnek vessétek azt.

Chapters:


Books