Mózes első könyve a teremtésről

chapter 15


Chapters:


verse #1

E dolgok után lőn az Úr beszéde Ábrámhoz látomásban, mondván: Ne félj Ábrám: én paizsod vagyok tenéked, a te jutalmad felette igen bőséges.


verse #2

És monda Ábrám: Uram Isten, mit adnál énnékem, holott én magzatok nélkűl járok, és az, a kire az én házam száll, a Damaskusbeli Eliézer?


verse #3

És monda Ábrám: Ímé énnékem nem adtál magot, és ímé az én házam szolgaszülöttje lesz az én örökösöm.


verse #4

És ímé szóla az Úr ő hozzá, mondván: Nem ez lesz a te örökösöd: hanem a ki a te ágyékodból származik, az lesz a te örökösöd.


verse #5

És kivivé őt, és monda: Tekints fel az égre, és számláld meg a csillagokat, ha azokat megszámlálhatod; - és monda nékie: Igy lészen a te magod.


verse #6

És hitt az Úrnak és tulajdoníttaték az őnéki igazságul.


verse #7

És monda néki: Én vagyok az Úr, ki téged kihoztalak Úr-Kaszdimból, hogy néked adjam e földet, örökségedűl.


verse #8

És monda: Uram Isten, miről tudhatom meg, hogy öröklöm azt?


verse #9

És felele néki: Hozz nékem egy három esztendős üszőt, egy három esztendős kecskét, és egy három esztendős kost, egy gerliczét és egy galambfiat.


verse #10

Elhozá azért mind ezeket, és kétfelé hasítá azokat, és mindeniknek fele részét a másik fele része átellenébe helyezteté; de a madarakat nem hasította vala kétfelé.


verse #11

És ragadozó madarak szállának e húsdarabokra, de Ábrám elűzi vala azokat.


verse #12

És lőn naplementekor, mély álom lepé meg Ábrámot, és ímé rémülés és nagy setétség szálla ő reá.


verse #13

És monda az Úr Ábrámnak: Tudván tudjad, hogy a te magod jövevény lesz a földön, mely nem övé, és szolgálatra szorítják, és nyomorgatják őket négyszáz esztendeig.


verse #14

De azt a népet, melyet szolgálnak, szintén megítélem én, és annakutánna kijőnek nagy gazdagsággal.


verse #15

Te pedig elmégy a te atyáidhoz békességgel, eltemettetel jó vénségben.


verse #16

Csak a negyedik nemzedék tér meg ide; mert az Emoreusok gonoszsága még nem tölt be.


verse #17

És mikor a nap leméne és setétség lőn, ímé egy füstölgő kemencze, és tüzes fáklya, mely általmegyen vala a húsdarabok között.


verse #18

E napon kötött az Úr szövetséget Ábrámmal, mondván: A te magodnak adom ezt a földet Égyiptomnak folyóvizétől fogva, a nagy folyóig, az Eufrátes folyóvízig.


verse #19

A Keneusokat, Kenizeusokat, és a Kadmoneusokat.


verse #20

A Hittheusokat, Perizeusokat, és a Refeusokat.


verse #21

Az Emoreusokat, Kananeusokat, Girgazeusokat, és a Jebuzeusokat.

Chapters:


Books