Levél a héberekhez

chapter 1


Chapters:


verse #1

Miután az Isten a régi időben a próféták által sok ízben és sokféleképpen beszélt az atyákhoz,


verse #2

a mostani napok utólján hozzánk is szólt Fiában, akinek a mindenséget örökrészéül rendelte, akin át az örök korokat is elkészítette.


verse #3

A Fiú a dicsőség kisugárzása, az Istenben az ő lényének kimetszett képe. Hatalmas szavával ő hordozza a mindenséget is, ő szerezte meg a vétkek bocsánatát s azután leült a magasságban az isteni Fenség jobbja felől,


verse #4

miután annyival hatalmasabbá lett az angyaloknál, amennyivel azokénál különb névnek lett örökrészesévé.


verse #5

Mert az angyalok közül ugyan melyiknek mondtak ilyesmit: „Fiam vagy te, ma nemzettelek téged.” Majd újra: „Atyjává leszek neki, ő meg Fiammá lesz nekem?”


verse #6

Mikor pedig ismét bevezeti az elsőszülöttet a lakott földre, így szól: „Boruljanak mind lába elé Istennek angyalai.”


verse #7

Az angyalokra ezt mondja: „Angyalait szelekké és szolgálattevőit tűzlánggá teszi.”


verse #8

A Fiúhoz ellenben így szól: „Trónod, oh Isten, az örök kornak korain át megáll, királyságodnak pálcája az egyenesség pálcája.


verse #9

Igazságosságot szerettél, törvénytiprást gyűlöltél, ezért kent fel téged az Isten, a te Istened részestársaid fölé az ujjongás olajával.”


verse #10

Továbbá: „Te Uram, kezdetben vetetted meg a föld alapját, az egek kezednek művei,


verse #11

elvesznek azok, de te megmaradsz, megavul mindenki, mint a ruha,


verse #12

mint egy fátyolt úgy göngyölöd össze őket, vagy mint egy köpenyt, és elváltoznak. Te ellenben ugyanaz vagy, esztendeid ki nem hagynak.”


verse #13

Ugyan melyik angyalhoz szólt valaha is így: „Ülj el jobbomon, míg ellenségeidet lábad zsámolyává nem teszem?”


verse #14

Nem mindannyian szolgálattevő szellemek-e, kiket mások kiszolgálására küldtek el azok érdekében, akik örökrészül fogják kapni a megmenekülést.

Chapters:


Books