chapter 9
A tizenkettedik hónapban, amely az adár hónap, a tizenharmadik napon, amikor a király üzenetét és törvényét végre kellett volna hajtani, azon a napon, amelyen azt remélték a zsidók ellenségei, hogy hatalmuk alá vethetik őket; de megfordult a dolog, úgyhogy a zsidók vetették maguk alá gyűlölőiket:
összegyűltek a zsidók városaikban és Ahasvérós király minden tartományában, hogy kezet vessenek azokra, akik vesztüket keresték. Egy ember sem állt ki velök szembe, mert a tőlük való félelem ült az összes népekre.
a tartományok összes fejedelmei, a szatrapák, helytartók és a király összes hivatalnokai támogatták a zsidókat, mert a Mardókeustól való félelem ült rájuk.
Mardókeus ugyanis nagy ember lett a király házában, híre az összes tartományokban folyvást emelkedett, mert ez az ember, Mardókeus, mindig nagyobbodott.
így hát a zsidók karddal, gyilkolással és pusztítással nagy vereséget okoztak összes ellenségeiknek s kitöltötték kedvöket gyűlölőiken.
Szuszán várában is gyilkoltak a zsidók s elveszett ötszáz ember.
Parsandátát, Dalfont, Eszpátát,
Porátát, Adalját, Aridátát, Parmastát, Ariszajt,
Aridajt és Jezátát,
Hammedáta fiának, Hámánnak, a zsidók nyomorgatójának tíz fiát megölték, de zsákmányra nem vetették kezöket.
Mikor aznap a király elé jutott a Szuszán várában megölteknek száma,
a király így szólt Eszter királynéhoz: Szuszán várában gyilkoltak a zsidók és elveszett ötszáz ember és Hámán tíz fia. mit tehettek a király többi tartományában! már most mi a kérésed? Megadatik néked! és mi a kívánságod? teljesülni fog!
– ha jó a királynak – felelte Eszter – engedjék meg a Szuszánban lakó zsidóknak, hogy holnap is e mai nap törvénye szerint cselekedhessenek; amellett Hámán tíz fiát akasszák bitófára!
a király így felelt: teljesüljön így! törvényt adtak ki hát Szuszánban és Hámán tíz fiát felakasztották.
a Szuszánban lakó zsidók pedig összegyűltek adár hónap tizennegyedik napján is és Szuszánban megöltek háromszáz embert, de zsákmányra nem vetették kezöket.
összegyűlt s kiállott lelkéért a többi zsidó is, kik a király többi tartományában laktak: megnyugodtak ellenségeiktől, amikor gyűlölőik közül hetvenötezret megöltek, zsákmányra azonban nem vetették kezöket.
Ez történt adár hó tizenharmadik napján. a tizennegyedik napon nyugodtak meg hát s ezt a napot lakoma és vígság napjává tették.
A Szuszánban lakó zsidók a tizenharmadik és tizennegyedik napon is összegyűltek, így hát a tizenötödik napon pihentek meg s azt tették lakoma és vígság napjává.
ezért a vidéki zsidók, akik nyilt városokban laknak, adár hónap tizennegyedik napját teszik öröm, lakoma és ünneplés napjává. ezen küldenek egymásnak részesedést.
Mardókeus feljegyezte ezeket a dolgokat s levelekben elküldte az összes zsidóknak, akik Ahasvérós király összes tartományaiban laknak, közelieknek és távoliaknak,
hogy kötelességükké tegye, hogy minden egyes esztendőben adár hónap tizennegyedik napját és tizenötödik napját megünnepeljék
azoknak a napoknak megfelelően, amelyeken a zsidók megnyugodtak ellenségeiktől s annak a hónapnak megfelelően, amelyen a vesződség örömre változott számukra és a gyász ünnepnappá, hogy lakoma és vigadozás napjaivá tegyék őket, részesedést küldjenek egymásnak és ajándékokat a szegényeknek.
A zsidók magukra vállalták azt, amit tenni már elkezdettek, s ami felől Mardókeus írt nekik.
Tudniillik Hammedáta fia az agági Hámán, az összes zsidók szorongatója, ki elvesztésüket tervezte, ő vetett purt, azaz sorsot, hogy zaklassa és elveszítse őket;
csak éppen a király, amikor eszter eléje ment, azt rendelte irásban, hogy Hámánnak gonosz terve, melyet a zsidók ellen kigondolt, fejére szálljon, úgyhogy bitófára akasztották őt és fiait.
ezért a purról nevezték el ezeket a napokat purimnak. ezért – és pedig ennek a könyvnek elbeszéléséért, azért, amit maguk láttak s mindazért is, ami hozzájuk eljutott –
kötelességükként állandósították és elfogadták a zsidók magukra nézve, utódaikra nézve és a hozzájuk csatlakozókra nézve, hogy ezt a két napot évről évre mindenkor megülik a rájuk vonatkozó írás szerint a maguk idejében.
ezeket a napokat emlékezetben kell tartani és meg kell ülni nemzedékről nemzedékre minden egyes törzsben, minden egyes tartományban és minden egyes városban! e purim-napoknak nem szabad kiveszniök a zsidók közül s emlékezetüknek nem szabad elmúlnia!
Abichail leánya, Eszter királyné és a zsidó Mardókeus tekintélyük teljes súlyával írást adtak ki, hogy ezt a második purim-levelet megerősítsék,
leveleket küldtek szét Ahasvérósnak mind a százhuszonhét tartományába az összes zsidókhoz békességes és őszinte szavakat,
hogy a maguk idejében állandóvá tegyék a purim-napokat, amint azokat magukra nézve állandókká tették a zsidó Mardókeus és Eszter királyné s amiként saját személyükre (lelkükre) nézve és maradékaikra nézve állandókká tették a böjtölésnek és jajveszékelésnek szavait.
Eszter rendelete megerősítette a purim-elbeszélést és azt könyvbe írták.
The software aims to connect everyone with the text of the Bible on a quickly accessible, customisable interface.
The name refers to both connectivity and speed…
“Let every man be swift to hear, slow to speak, and slow to anger!”
With love, Tom Károly