Eszter könyve

Chapters:

… 4 5 6 7 8 …   ⇤ ← 6 → ⇥

verse #1

azon az éjjelen elkerülte az álom a királyt, úgyhogy megparancsolta, hogy vigyék be az emlékezések könyvét, a kor történetét felolvasták belőle a királynak.

verse #2

találtak benne egy írásra, hogy Mardókeus jelentette fel Bigtánt és Téreszt, a király két kamarását, a küszöb őreit, kik kezet akartak vetni a királyra.

verse #3

a király megkérdezte: mivel tisztelték meg és magasztalták fel ezért Mardókeust? – semmi sem történt vele! – felelték a király apródjai, akik szolgálatára voltak rendelve.

verse #4

Ki van az udvarban? – kérdezte a király. Hámán ment volt a király házának külső udvarába, hogy megmondja a királynak, hogy Mardókeust akasztassa fel arra a fára, melyet ő állíttatott neki.

verse #5

A király apródjai erre ezt mondták: Hámán áll az udvarban! – jöjjön be! – szólt a király, mikor Hámán bement, a király így szólt hozzá: mit kell tennünk olyan emberrel, akit a király meg akar tisztelni?

verse #6

Hámán szívében elgondolta: ki lehet az az ember, akit a király meg akar tisztelni, ha csak nem én?!

verse #7

így szólt hát Hámán a királyhoz: annak az embernek, akit a király meg akar tisztelni,

verse #8

hozzanak királyi öltözéket, melyben a király szokott járni; hozzanak egy lovat, melyen a király szokott ülni, s melynek fejére királyi koronát tettek.

verse #9

Adják oda az öltözéket és a lovat annak a férfinak a kezébe a király fejedelmei, s öltöztessék fel azt az embert, akit a király meg akar tisztelni: aztán lovagoltassák meg a város terén és kiáltsák előtte: így tesznek azzal az emberrel, akit a király meg akar tisztelni!

verse #10

– Siess! – szólt a király Hámánnak – vedd az öltözéket és a lovat, amint mondottad és tégy így a zsidó Mardókeussal, aki a király kapujában ül! el ne ejts az egészből, amit mondottál, egy szót se!

verse #11

Fogta hát Hámán az öltözéket és a lovat, felöltöztette Mardókeust és meglovagoltatta a város terén, ezt kiáltozva előtte: Így tesznek azzal az emberrel, akit a király meg akar tisztelni!

verse #12

Aztán Mardókeus leült a király kapujába, Hámán pedig sietett haza gyászolva és befödött fejjel.

verse #13

Hámán elmondta feleségének és összes barátainak mindazt, ami történt vele. Ekkor így szóltak hozzá bölcsei és felesége, Zéres: ha a zsidók megvából való Mardókeus, ki előtt lebukni kezdtél, akkor nem fogsz bírni vele, hanem egészen elbukol előtte!

verse #14

Még beszéltek vele, amikor megérkeztek a király kamarásai és siettették Hámánt, hogy menjen a lakomára, melyet Eszter rendez.

Chapters:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10