capitolul 6
azon az éjjelen elkerülte az álom a királyt, úgyhogy megparancsolta, hogy vigyék be az emlékezések könyvét, a kor történetét felolvasták belőle a királynak.
találtak benne egy írásra, hogy Mardókeus jelentette fel Bigtánt és Téreszt, a király két kamarását, a küszöb őreit, kik kezet akartak vetni a királyra.
a király megkérdezte: mivel tisztelték meg és magasztalták fel ezért Mardókeust? – semmi sem történt vele! – felelték a király apródjai, akik szolgálatára voltak rendelve.
Ki van az udvarban? – kérdezte a király. Hámán ment volt a király házának külső udvarába, hogy megmondja a királynak, hogy Mardókeust akasztassa fel arra a fára, melyet ő állíttatott neki.
A király apródjai erre ezt mondták: Hámán áll az udvarban! – jöjjön be! – szólt a király, mikor Hámán bement, a király így szólt hozzá: mit kell tennünk olyan emberrel, akit a király meg akar tisztelni?
Hámán szívében elgondolta: ki lehet az az ember, akit a király meg akar tisztelni, ha csak nem én?!
így szólt hát Hámán a királyhoz: annak az embernek, akit a király meg akar tisztelni,
hozzanak királyi öltözéket, melyben a király szokott járni; hozzanak egy lovat, melyen a király szokott ülni, s melynek fejére királyi koronát tettek.
Adják oda az öltözéket és a lovat annak a férfinak a kezébe a király fejedelmei, s öltöztessék fel azt az embert, akit a király meg akar tisztelni: aztán lovagoltassák meg a város terén és kiáltsák előtte: így tesznek azzal az emberrel, akit a király meg akar tisztelni!
– Siess! – szólt a király Hámánnak – vedd az öltözéket és a lovat, amint mondottad és tégy így a zsidó Mardókeussal, aki a király kapujában ül! el ne ejts az egészből, amit mondottál, egy szót se!
Fogta hát Hámán az öltözéket és a lovat, felöltöztette Mardókeust és meglovagoltatta a város terén, ezt kiáltozva előtte: Így tesznek azzal az emberrel, akit a király meg akar tisztelni!
Aztán Mardókeus leült a király kapujába, Hámán pedig sietett haza gyászolva és befödött fejjel.
Hámán elmondta feleségének és összes barátainak mindazt, ami történt vele. Ekkor így szóltak hozzá bölcsei és felesége, Zéres: ha a zsidók megvából való Mardókeus, ki előtt lebukni kezdtél, akkor nem fogsz bírni vele, hanem egészen elbukol előtte!
Még beszéltek vele, amikor megérkeztek a király kamarásai és siettették Hámánt, hogy menjen a lakomára, melyet Eszter rendez.