chapter 3
Saul háza között és Dávid háza között hosszú háború kezdődött, miben Dávid mindig erősebb lett, Saul háza pedig mindig jobban elgyengült.
Hebronban fiai születtek Dávidnak: a jezréeli Achinoámtól született a legidősebb, Ammon.
Ennek párja volt Kilöáb Abigailtól, a kármeli Nábál feleségétől. A harmadik Absolon volt, Maaka fia, ki Talmainak, Gesur királyának leánya volt.
negyedik Adónia volt, Haggit fia. Az ötödik Abitál fia, Söfatja.
A hatodik Jitröám volt, Eglától, a Dávid feleségétől. Ők születtek Dávidnak Hebronban.
Mialatt Saul háza között és Dávid háza között a háború dúlt, Abnér erősen állott a Saul háza mellett.
Volt Saulnak egy ágyasa, kinek neve Ricpa volt. Ajjá leánya volt. Isbóset egyszer számon kérte Abnértől: Miért mentél be Atyám ágyasához?
Abnér nagy haragra gyulladt Isbóset szavai miatt. – Júdából való ebfej vagyok én? – kérdezte – Én most kegyelmet gyakorlok atyádnak, Saulnak házával testvérei és társai iránt, téged sem juttattalak Dávid kezére, s te ugyanekkor számon kéred tőlem ennek az asszonynak a bűnét?
Így, meg úgy tegyen Isten Abnérral, s folytassa ezzel-azzal, ha én nem cselekszem úgy Dáviddal, ahogy azt neki Jahve esküvel ígérte.
Át fogom vinni Saul házától a királyságot s fölállítom Dávid trónusát Izrael és Júda fölé Dántól Bérsebáig!
Az pedig egyetlen szót sem bírt visszafelelni, annyira félt tőle.
Abnér erre követeket küldött a maga nevében Dávidhoz ezzel az üzenettel: Kié legyen az ország? Üzente: Köss szövetséget velem, s akkor a kezem veled lesz, hogy visszafordítsam hozzád egész Izraelt.
Az így felelt: Jól van! Megkötöm veled a szövetséget! Csak egy dolgot kérek tőled, ezt: ne lásd addig az arcomat, amíg előmbe nem hozod Saul leányát, Mikált. Úgy jössz el látni arcomat!
Saul fiához, Isbósethez is követeket küldött Dávid, azt üzenve: Add ide feleségemet, Mikált, akit ezer filiszteus előbőrével jegyeztem el magamnak!
Isbóset erre elküldött, hogy elvegye őt férjétől, Láis fiától, Paltiéltől.
A férje folyton sírva ment utána Bachurimig. Ott Abnér ezt mondta neki: Eredj, térj vissza; és visszatért.
Abnér ezután megbeszélést tartott Izrael véneivel. – Már régen arra igyekeztetek – mondta, hogy Dávidot királlyá tegyétek magatokon.
Most tegyétek meg! Hisz Jahve szólt Dávidhoz: szolgám, Dávid keze által szabadul meg népem, Izrael a filiszteusoknak és összes ellenségeinek kezéből!
Benjáminnak is fülébe beszélt Abnér, sőt elment Hebronba is, hogy Dáviddal közvetlenül beszéljen mind arról, amit jónak látott egész Izrael és Benjámin egész háza.
Mikor Abnér és vele húsz ember Hebronba mentek Dávidhoz, Dávid Abnérnak és a vele levő húsz embernek lakomát rendezett.
Abnér így szólt Dávidhoz: Elindulok s uramhoz, a királyhoz egybegyűjtöm egész Izraelt, hogy veled szövetséget kössenek –akkor aztán király lehetsz egész Izraelen, ahogy lelked kívánja! Dávid erre elbocsátotta Abnért s az békességgel elment.
Dávid szolgái és Joáb éppen hogy portyázásból tértek haza és sok zsákmányt hoztak magukkal, amikor Abnér már nem tartózkodott Dávidnál, hanem az elbocsátotta őt és békességgel ment.
Joáb és az egész vele levő sereg még menet közben voltak, amikor jelentették neki: Nér fia, Abnér a királyhoz ment, az elbocsátotta őt és most békességgel megy.
Joáb ekkor bement a királyhoz és így szólt hozzá: Mit cselekedtél? Abnér eljött hozzád: miért, hogy elbocsátottad, hogy békességgel menjen el?
Nem ismered a Nér fiát, Abnért, hogy csak azért jött, hogy félrevezessen, hogy megtudja ki-, s bejárásodat, s kitudja mindazt, amit tenni szándékozol?
Ezzel Joáb kiment Dávidtól s követeket küldött Abnér után, akik visszahozták őt, a Szirá kútjától. De Dávid nem tudott róla.
Mikor Abnér visszatért Hebronba, Joáb félrevonta őt a kapuközben, hogy csendben beszéljen vele és ott potrohán döfte, úgy hogy meghalt, testvérének, Aszáhélnek véréért.
Mikor Dávid utólag a dolgot meghallotta, így szólt: Én és királyságom ártatlanok vagyunk a Nér fiát, Abnért illetőleg örökre, Jahve által!
Hulljon a felelősség Joáb fejére és atyja egész házára! Joáb házából ne vesszen ki a vérfolyásos, a bőrpoklos, a mankóra támaszkodó, a kardtól eleső, s a kenyérben szűkölködő!
Joáb és testvére, Abisai azért gyilkolták meg Abnért, mert az a gibeoni csatában megölte testvérüket, Aszáhélt.
Dávid ekkor elrendelte Joábnak, és az egész vele levő népnek: Szaggassátok meg ruháitokat, öltsetek zsákruhát és tartsatok gyászt Abnér előtt. Maga Dávid király ment a halottas ágy után.
Mikor Abnért Hebronban eltemették, Dávid hangos szóval sírt Abnér sírja előtt, és sírt az egész nép.
Dávid aztán halotti siratót mondott Abnérra: Hát úgy kellett Abnérnak meghalnia, mint egy istentagadó bolondnak?
Kezed nem volt megkötve, lábadat nem verték bilincsbe: mégis, mint ahogy a körülmetéletlenek fiai előtt esnek el, úgy estél te el! S az egész nép tovább sírt rajta.
Még állt a nap, amikor az egész sokaság Dávidnak ment, hogy ebédeljen meg. De Dávid megesküdött: Így, meg úgy tegyen velem Isten, s úgy folytassa, ha a naplemente előtt kenyeret vagy bármit is megízlelek!
A nép meredten nézte, s jónak látták mindazt, amit a király tett; tetszett az az egész népnek!
Azon a napon megtudta az egész nép és egész Izrael, hogy nem a királytól indult ki, hogy megöljék a Nér fiát, Abnért.
Szolgáihoz pedig így szólt a király: Tudjátok-e, hogy ezen a napon egy fejedelem, egy nagy ember esett el Izraelben?
Én gyenge voltam ma, bár fölkent király vagyok; ezek az emberek, a Cerujja fiai pedig kemélyebbek voltak nálam. Fizessen Jahve annak, aki a gonoszt tette, gonoszsága szerint!
The software aims to connect everyone with the text of the Bible on a quickly accessible, customisable interface.
The name refers to both connectivity and speed…
“Let every man be swift to hear, slow to speak, and slow to anger!”
With love, Tom Károly