Bölcs Salamonnak példabeszédei

28. fejezet


Fejezetek:


1. vers

Minden istentelen fut, ha senki nem üldözi is; az igazak pedig, mint az ifjú oroszlán, bátrak.


2. vers

Az ország bűne miatt sok annak a fejedelme; az eszes és tudós ember által pedig hosszabbodik fennállása.


3. vers

A szegény emberből támadott elnyomója a szegényeknek hasonló a pusztító esőhöz, mely nem hágy kenyeret.


4. vers

A kik elhagyják a törvényt, dicsérik a latrokat; de a kik megtartják a törvényt, harczolnak azokkal.


5. vers

A gonoszságban élő emberek nem értik meg az igazságot; a kik pedig keresik az Urat, mindent megértenek.


6. vers

Jobb a szegény, a ki jár tökéletesen, mint a kétfelé sántáló istentelen, a ki gazdag.


7. vers

A ki megőrzi a törvényt, eszes fiú az; a ki pedig társalkodik a dobzódókkal, gyalázattal illeti atyját.


8. vers

A ki öregbíti az ő marháját kamattal és uzsorával, annak gyűjt, a ki könyörül a szegényeken.


9. vers

Valaki elfordítja az ő fülét a törvénynek hallásától, annak könyörgése is útálatos.


10. vers

A ki elcsábítja az igazakat gonosz útra, vermébe maga esik bele; a tökéletesek pedig örökség szerint bírják a jót.


11. vers

Bölcs az ő maga szemei előtt a gazdag ember; de az eszes szegény megvizsgálja őt.


12. vers

Mikor örvendeznek az igazak, nagy ékesség az; mikor pedig az istentelenek feltámadnak, keresni kell az embert.


13. vers

A ki elfedezi az ő vétkeit, nem lesz jó dolga; a ki pedig megvallja és elhagyja, irgalmasságot nyer.


14. vers

Boldog ember, a ki szüntelen retteg; a ki pedig megkeményíti az ő szívét, bajba esik.


15. vers

Mint az ordító oroszlán és éhező medve, olyan a szegény népen uralkodó istentelen.


16. vers

Az értelemben szűkölködő fejedelem nagy elnyomó is; de a ki gyűlöli a hamis nyereséget, meghosszabbítja napjait.


17. vers

Az ember, a kit ember-vér terhel, a sírig fut; senki ne támogassa őt.


18. vers

A ki jár tökéletesen, megtartatik; a ki pedig álnokul két úton jár, egyszerre elesik.


19. vers

A ki munkálja az ő földét, megelégedik étellel; a ki pedig hiábavalóságok után futkos, megelégedik szegénységgel.


20. vers

A hivő ember bővelkedik áldásokkal; de a ki hirtelen akar gazdagulni, büntetlen nem marad.


21. vers

Személyt válogatni nem jó; mert még egy falat kenyérért is vétkezhetik az ember.


22. vers

Siet a marhakeresésre a gonosz szemű ember; és nem veszi észre, hogy szükség jő reá.


23. vers

A ki megfeddi az embert, végre is inkább kedvességet talál, mint a sima nyelvű.


24. vers

A ki megrabolja az atyját, és anyját és azt mondja: nem vétek! társa a romboló embernek.


25. vers

A telhetetlen lélek háborúságot szerez; a ki pedig bízik az Úrban, megerősödik.


26. vers

A ki bízik magában, bolond az; a ki pedig jár bölcsen, megszabadul.


27. vers

A ki ád a szegénynek, nem lesz néki szüksége; a ki pedig elrejti a szemét, megsokasulnak rajta az átkok.


28. vers

Mikor felemeltetnek az istentelenek, elrejti magát az ember; de mikor azok elvesznek, öregbülnek az igazak.

Fejezetek:


Könyvek