Bölcs Salamonnak példabeszédei

20. fejezet


Fejezetek:


1. vers

A bor csúfoló, a részegítő ital háborgó, és valaki abba beletéved, nem bölcs!


2. vers

Mint a fiatal oroszlán ordítása, olyan a királynak rettentése; a ki azt haragra ingerli, vétkezik a maga élete ellen.


3. vers

Tisztesség az embernek elmaradni a versengéstől; valaki pedig bolond, patvarkodik.


4. vers

A hideg miatt nem szánt a rest; aratni akar majd, de nincs mit.


5. vers

Mély víz a férfiúnak elméjében a tanács; mindazáltal a bölcs ember kimeríti azt.


6. vers

A legtöbb ember talál valakit, a ki jó hozzá; de hű embert, azt ki találhat?


7. vers

A ki az ő tökéletességében jár, igaz ember; boldogok az ő fiai ő utána!


8. vers

A király, ha az ő ítélőszékiben ül, tekintetével minden gonoszt eltávoztat.


9. vers

Ki mondhatná azt: megtisztítottam szívemet, tiszta vagyok az én bűnömtől?


10. vers

A kétféle font és a kétféle mérték, útálatos az Úrnál egyaránt mind a kettő.


11. vers

Az ő cselekedetiből ismerteti meg magát még a gyermek is, ha tiszta-é, és ha igaz-é az ő cselekedete.


12. vers

A halló fület és a látó szemet, az Úr teremtette egyaránt mindkettőt.


13. vers

Ne szeresd az álmot, hogy ne légy szegény; nyisd fel a te szemeidet, és megelégszel kenyérrel.


14. vers

Hitvány, hitvány, azt mondja a vevő; de mikor elmegy, akkor dicsekedik.


15. vers

Van arany és drágagyöngyök sokasága; de drága szer a tudománynyal teljes ajak.


16. vers

Vedd el ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért vedd el zálogát.


17. vers

Gyönyörűséges az embernek az álnokságnak kenyere; de annakutána betelik az ő szája kavicsokkal.


18. vers

A gondolatok tanácskozással erősek; és bölcs vezetéssel folytass hadakozást.


19. vers

Megjelenti a titkot, a ki rágalmazó; tehát a ki fecsegő szájú, azzal ne barátkozzál.


20. vers

A ki az ő atyját vagy anyját megátkozza, annak kialszik szövétneke a legnagyobb setétségben.


21. vers

A mely örökséget először siettetnek, annak vége meg nem áldatik.


22. vers

Ne mondd: bosszút állok rajta! Várjad az Urat, és megszabadít téged!


23. vers

Útálatos az Úrnál a kétféle súly; és a hamis fontok nem jó dolgok.


24. vers

Az Úrtól vannak a férfi lépései; az ember pedig mit ért az ő útában?


25. vers

Tőr az embernek meggondolatlanul mondani: szent, és a fogadástétel után megfontolni.


26. vers

Szétszórja a gonoszokat a bölcs király, és fordít reájok kereket.


27. vers

Az Úrtól való szövétnek az embernek lelke, a ki megvizsgálja a szívnek minden rejtekét.


28. vers

A kegyelmesség és az igazság megőrzik a királyt, megerősíti irgalmasság által az ő székét.


29. vers

Az ifjaknak ékessége az ő erejök; és a véneknek dísze az ősz haj.


30. vers

A kékek és a sebek távoztatják el a gonoszt, és a belső részekig ható csapások.

Fejezetek:


Könyvek