Bölcs Salamonnak példabeszédei

11. fejezet


Fejezetek:


1. vers

Az álnok font útálatos az Úrnál; az igaz mérték pedig kedves néki.


2. vers

Kevélység jő: gyalázat jő; az alázatosoknál pedig bölcseség van.


3. vers

Az igazakat tökéletességök vezeti; de a hitetleneket gonoszságuk elpusztítja.


4. vers

Nem használ a vagyon a haragnak idején; az igazság pedig kiragad a halálból.


5. vers

A tökéletesnek igazsága igazgatja az ő útát; de önnön istentelenségében esik el az istentelen.


6. vers

Az igazaknak igazságok megszabadítja őket; de az ő kivánságokban fogatnak meg a hitetlenek.


7. vers

Mikor meghal az istentelen ember, elvész az ő reménysége; a bűnösök várakozása is elvész.


8. vers

Az igaz a nyomorúságból megszabadul; az istentelen ő helyette beesik abba.


9. vers

Szájával rontja meg a képmutató felebarátját; de az igazak a tudomány által megszabadulnak.


10. vers

Az igazak javán örül a város; és mikor elvesznek az istentelenek, örvendezés van.


11. vers

Az igazaknak áldása által emelkedik a város; az istentelenek szája által pedig megromol.


12. vers

Megútálja felebarátját a bolond; az eszes férfiú pedig hallgat.


13. vers

A rágalmazó megjelenti a titkot; de a hűséges lelkű elfedezi a dolgot.


14. vers

A hol nincs vezetés, elvész a nép; a megmaradás pedig a sok tanácsos által van.


15. vers

Teljességgel megrontatik, a ki kezes lesz idegenért; a ki pedig gyűlöli a kezességet, bátorságos lesz.


16. vers

A kedves asszony megtartja a tiszteletet, a hatalmaskodók pedig megtartják a gazdagságot.


17. vers

Ő magával tesz jól a kegyes férfiú; a kegyetlen pedig öntestének okoz fájdalmat.


18. vers

Az istentelen munkál álnok keresményt; az igazságszerzőnek pedig jutalma valóságos.


19. vers

A ki őszinte az igazságban, az életére -, a ki pedig a gonoszt követi, az vesztére míveli azt.


20. vers

Útálatosok az Úrnál az álnok szívűek; kedvesek pedig ő nála, a kik az ő útjokban tökéletesek.


21. vers

Kézadással erősítem, hogy nem marad büntetlen a gonosz; az igazaknak pedig magva megszabadul.


22. vers

Mint a disznó orrában az aranyperecz, olyan a szép asszony, a kinek nincs okossága.


23. vers

Az igazaknak kivánsága csak jó, az istentelenek várakozása pedig harag.


24. vers

Van olyan, a ki bőven adakozik, és annál inkább gazdagodik; és a ki megtartóztatja a járandóságot, de ugyan szűkölködik.


25. vers

A mással jóltevő ember megkövéredik; és a ki mást felüdít, maga is üdül.


26. vers

A ki búzáját visszatartja, átkozza azt a nép; annak fején pedig, a ki eladja, áldás van.


27. vers

A ki jóra igyekezik, jóakaratot szerez: a ki pedig gonoszt keres, ő magára jő az.


28. vers

A ki bízik az ő gazdagságában, elesik; de mint a fa ága, az igazak kivirágoznak.


29. vers

A ki megháborítja az ő házát, annak öröksége szél lesz; és a bolond szolgája a bölcs elméjűnek.


30. vers

Az igaznak gyümölcse életnek fája; és lelkeket nyer meg a bölcs.


31. vers

Ímé, az igaz e földön megnyeri jutalmát; mennyivel inkább az istentelen és a bűnös!


32. vers

A ki szereti a dorgálást, szereti a tudományt; a ki pedig gyűlöli a fenyítéket, oktalan az.

Fejezetek:


Könyvek