Bölcs Salamonnak példabeszédei
11. fejezet
1. vers
Az álnok font útálatos az Úrnál; az igaz mérték pedig kedves néki.
2. vers
Kevélység jő: gyalázat jő; az alázatosoknál pedig bölcseség van.
3. vers
Az igazakat tökéletességök vezeti; de a hitetleneket gonoszságuk elpusztítja.
4. vers
Nem használ a vagyon a haragnak idején; az igazság pedig kiragad a halálból.
5. vers
A tökéletesnek igazsága igazgatja az ő útát; de önnön istentelenségében esik el az istentelen.
6. vers
Az igazaknak igazságok megszabadítja őket; de az ő kivánságokban fogatnak meg a hitetlenek.
7. vers
Mikor meghal az istentelen ember, elvész az ő reménysége; a bűnösök várakozása is elvész.
8. vers
Az igaz a nyomorúságból megszabadul; az istentelen ő helyette beesik abba.
9. vers
Szájával rontja meg a képmutató felebarátját; de az igazak a tudomány által megszabadulnak.
10. vers
Az igazak javán örül a város; és mikor elvesznek az istentelenek, örvendezés van.
11. vers
Az igazaknak áldása által emelkedik a város; az istentelenek szája által pedig megromol.
12. vers
Megútálja felebarátját a bolond; az eszes férfiú pedig hallgat.
13. vers
A rágalmazó megjelenti a titkot; de a hűséges lelkű elfedezi a dolgot.
14. vers
A hol nincs vezetés, elvész a nép; a megmaradás pedig a sok tanácsos által van.
15. vers
Teljességgel megrontatik, a ki kezes lesz idegenért; a ki pedig gyűlöli a kezességet, bátorságos lesz.
16. vers
A kedves asszony megtartja a tiszteletet, a hatalmaskodók pedig megtartják a gazdagságot.
17. vers
Ő magával tesz jól a kegyes férfiú; a kegyetlen pedig öntestének okoz fájdalmat.
18. vers
Az istentelen munkál álnok keresményt; az igazságszerzőnek pedig jutalma valóságos.
19. vers
A ki őszinte az igazságban, az életére -, a ki pedig a gonoszt követi, az vesztére míveli azt.
20. vers
Útálatosok az Úrnál az álnok szívűek; kedvesek pedig ő nála, a kik az ő útjokban tökéletesek.
21. vers
Kézadással erősítem, hogy nem marad büntetlen a gonosz; az igazaknak pedig magva megszabadul.
22. vers
Mint a disznó orrában az aranyperecz, olyan a szép asszony, a kinek nincs okossága.
23. vers
Az igazaknak kivánsága csak jó, az istentelenek várakozása pedig harag.
24. vers
Van olyan, a ki bőven adakozik, és annál inkább gazdagodik; és a ki megtartóztatja a járandóságot, de ugyan szűkölködik.
25. vers
A mással jóltevő ember megkövéredik; és a ki mást felüdít, maga is üdül.
26. vers
A ki búzáját visszatartja, átkozza azt a nép; annak fején pedig, a ki eladja, áldás van.
27. vers
A ki jóra igyekezik, jóakaratot szerez: a ki pedig gonoszt keres, ő magára jő az.
28. vers
A ki bízik az ő gazdagságában, elesik; de mint a fa ága, az igazak kivirágoznak.
29. vers
A ki megháborítja az ő házát, annak öröksége szél lesz; és a bolond szolgája a bölcs elméjűnek.
30. vers
Az igaznak gyümölcse életnek fája; és lelkeket nyer meg a bölcs.
31. vers
Ímé, az igaz e földön megnyeri jutalmát; mennyivel inkább az istentelen és a bűnös!
32. vers
A ki szereti a dorgálást, szereti a tudományt; a ki pedig gyűlöli a fenyítéket, oktalan az.
Könyvek
