Bölcs Salamonnak példabeszédei
19. fejezet
1. vers
Jobb a tökéletesen járó szegény a gonosz nyelvűnél, a ki bolond.
2. vers
A lélek sem jó tudomány nélkül; és a ki csak a lábával siet, hibázik.
3. vers
Az embernek bolondsága fordítja el az ő útát, és az Úr ellen haragszik az ő szíve.
4. vers
A gazdagság szaporítja a sok barátot; a szegénytől pedig az ő barátja elválik.
5. vers
A hamis tanú büntetetlen nem marad, és a hazugságoknak szólója meg nem szabadul.
6. vers
Sokan hizelegnek a nemeslelkű embernek, és minden barát az adakozóé.
7. vers
A szegényt minden atyjafia gyűlöli, még barátai is eltávolodnak tőle; unszolja szavakkal, de ők eltünnek.
8. vers
A ki értelmet szerez, szereti az életét, a ki megőrzi az értelmességet, jót nyer.
9. vers
A hamis bizonyság nem marad büntetlen, és a ki hazugságokat beszél, elvész.
10. vers
Nem illik a bolondhoz a gyönyörködés; sokkal inkább nem illik a szolgának uralkodni a fejedelmeken.
11. vers
Az embernek értelme hosszútűrővé teszi őt; és ékességére van néki elhallgatni a vétket.
12. vers
Mint az ifjú oroszlánnak ordítása, olyan a királynak haragja; mint a harmat pedig a füvön, az ő jóakaratja.
13. vers
Romlása az ő atyjának a bolond fiú, és mint a szüntelen csepegés, az asszonynak zsémbelődése.
14. vers
A ház és marha atyától való örökség; az Úrtól van pedig az értelmes feleség.
15. vers
A restség álomba merít, és a lomha lélek megéhezik.
16. vers
A ki megtartja a parancsolatot, megtartja ő magát; a ki nem vigyáz útaira, meghal.
17. vers
Kölcsön ád az Úrnak, a ki kegyelmes a szegényhez; és az ő jótéteményét megfizeti néki.
18. vers
Fenyítsd meg a te fiadat, mert még van remény felőle; de annyira, hogy őt megöld, ne vigyen haragod.
19. vers
A nagy haragú ember büntetést szenvedjen, mert ha menteni akarod, még növeled haragját.
20. vers
Engedj a tanácsnak, és vedd be az erkölcsi oktatást, hogy bölcs légy végre.
21. vers
Sok gondolat van az ember elméjében; de csak az Úrnak tanácsa áll meg.
22. vers
A mit leginkább kell embernek kivánni, az irgalmasság az, és jobb a szegény a hazug férfiúnál.
23. vers
Az Úrnak félelme életre visz; és az ilyen megelégedve tölti az éjet, gonoszszal nem illettetik.
24. vers
Bemártja a rest az ő kezét a tálba, de már a szájához nem viszi vissza.
25. vers
Ha a csúfolót megvered, az együgyű lesz okosabb; és ha megdorgálod az eszest, megérti a tudományt.
26. vers
A ki atyjával erőszakoskodik, anyját elűzi: gyalázatos és megszégyenítő fiú az.
27. vers
Szünjél meg, fiam, hallgatni az olyan tanítást, mely téged arra visz, hogy a bölcseségnek igéjétől eltévedj.
28. vers
A semmirevaló bizonyság csúfolja a törvényt; az istentelenek szája elnyeli a gonoszságot.
29. vers
A csúfolóknak készíttettek a büntetések, és az ütések a bolondok hátának.
Könyvek
