Bölcs Salamonnak példabeszédei
14. fejezet
1. vers
A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.
2. vers
A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az ő útaiban, megútálja őt.
3. vers
A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket.
4. vers
Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van.
5. vers
A hűséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.
6. vers
A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyű.
7. vers
Menj el a bolond férfiú elől; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.
8. vers
Az eszesnek bölcsesége az ő útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.
9. vers
A bolondokat megcsúfolja a bűnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.
10. vers
A szív tudja az ő lelke keserűségét; és az ő örömében az idegen nem részes.
11. vers
Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.
12. vers
Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.
13. vers
Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.
14. vers
Az ő útaiból elégszik meg az elfordult elméjű; önmagából pedig jó férfiú.
15. vers
Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.
16. vers
A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott.
17. vers
A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövő férfi gyűlölséges lesz.
18. vers
Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.
19. vers
Meghajtják magokat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.
20. vers
Még az ő felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.
21. vers
A ki megútálja az ő felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!
22. vers
Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzőknek.
23. vers
Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés.
24. vers
A bölcseknek ékességök az ő gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága pedig csak bolondság.
25. vers
Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.
26. vers
Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz menedéke.
27. vers
Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.
28. vers
A nép sokasága a király dicsősége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.
29. vers
A haragra késedelmes bővelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az.
30. vers
A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.
31. vers
A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szűkölködőn.
32. vers
Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.
33. vers
Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban van, magát hamar megismerheti.
34. vers
Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek.
35. vers
A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítőhöz.
Könyvek
