Bölcs Salamonnak példabeszédei
15. fejezet
1. vers
Az engedelmes felelet elfordítja a harag felgerjedését; a megbántó beszéd pedig támaszt haragot.
2. vers
A bölcsek nyelve beszél jó tudományt: a tudatlanoknak száján pedig bolondság buzog ki.
3. vers
Minden helyeken vannak az Úrnak szemei, nézvén a jókat és gonoszokat.
4. vers
A nyelv szelídsége életnek fája; az abban való hamisság pedig a léleknek gyötrelme.
5. vers
A bolond megútálja az ő atyjának tanítását; a ki pedig megbecsüli a dorgálást, igen eszes.
6. vers
Az igaznak házában nagy kincs van; az istentelennek jövedelmében pedig háborúság.
7. vers
A bölcseknek ajkaik hintegetnek tudományt; a bolondoknak pedig elméje nem helyes.
8. vers
Az istentelenek áldozatja gyűlölséges az Úrnak; az igazak könyörgése pedig kedves néki.
9. vers
Utálat az Úrnál az istentelennek úta; azt pedig, a ki követi az igazságot, szereti.
10. vers
Gonosz dorgálás jő arra, a ki útját elhagyja; a ki gyűlöli a fenyítéket, meghal.
11. vers
A sír és a pokol az Úr előtt vannak; mennyivel inkább az emberek szíve.
12. vers
Nem szereti a csúfoló a feddést, és a bölcsekhez nem megy.
13. vers
A vidám elme megvidámítja az orczát; de a szívnek bánatja miatt a lélek megszomorodik.
14. vers
Az eszesnek elméje keresi a tudományt; a tudatlanok szája pedig legel bolondságot.
15. vers
Minden napjai a szegénynek nyomorúságosak; a vidám elméjűnek pedig szüntelen lakodalma van.
16. vers
Jobb a kevés az Úrnak félelmével, mint a temérdek kincs, a hol háborúság van.
17. vers
Jobb a paréjnak étele, a hol szeretet van, mint a hízlalt ökör, a hol van gyűlölség.
18. vers
A haragos férfiú szerez háborúságot; a hosszútűrő pedig lecsendesíti a háborgást.
19. vers
A restnek útja olyan, mint a tövises sövény; az igazaknak pedig útja megegyengetett.
20. vers
A bölcs fiú örvendezteti az atyját; a bolond ember pedig megútálja az anyját.
21. vers
A bolondság öröme az esztelennek; de az értelmes férfiú igazán jár.
22. vers
Hiábavalók lesznek a gondolatok, mikor nincs tanács; de a tanácsosok sokaságában előmennek.
23. vers
Öröme van az embernek szája feleletében; és az idejében mondott beszéd, oh mely igen jó!
24. vers
Az életnek úta felfelé van az értelmes ember számára, hogy eltávozzék a pokoltól, mely aláfelé van.
25. vers
A kevélyeknek házát kiszakgatja az Úr; megerősíti pedig az özvegynek határát.
26. vers
Útálatosak az Úrnak a gonosz gondolatok; de kedvesek a tiszta beszédek.
27. vers
Megháborítja az ő házát, a ki követi a telhetetlenséget; a ki pedig gyűlöli az ajándékokat, él az.
28. vers
Az igaznak elméje meggondolja, mit szóljon; az istenteleneknek pedig szája ontja a gonoszt.
29. vers
Messze van az Úr az istentelenektől; az igazaknak pedig könyörgését meghallgatja.
30. vers
A szemek világa megvidámítja a szívet; a jó hír megerősíti a csontokat.
31. vers
A mely fül hallgatja az életnek dorgálását, a bölcsek között lakik.
32. vers
A ki elvonja magát az erkölcsi tanítástól, megútálja az ő lelkét; a ki pedig hallgatja a feddést, értelmet szerez.
33. vers
Az Úrnak félelme a bölcseségnek tudománya, és a tisztességnek előtte jár az alázatosság.
Könyvek
