Isteni jelenésről való könyv, mely Szent Jánosnak lőn

capítulo 12


Capítulos:


verso 1

és nagy jelenség tetszék fel az mennyországban. egy asszonyi állat felöltözött vala az napba, és az hold az ő lábainak alatta vala, és az ő fejében tizenkét csillagnak koronája vala,


verso 2

és terhes lévén kiált szülni akarván, és kínzódik, hogy szüljön.


verso 3

és más jelenség láttaték az mennyországban, és ím egy nagy veress sárkány vagyon, kinek hét feje vala, és tíz szarva, és az ő fejeiben hét korona vala,


verso 4

és az ő farka elvonzza vala az égen való csillagoknak harmad részét, és alábocsáták ezeket az földre, és az sárkány megálla az asszonyi állatnak előtte, hogy mikoron szülte volna az ő fiát, benyelné.


verso 5

és fiú magzatot szüle, mely bírni fog vala minden népeket az ő vasvesszejével, és az ő fia az Istenhez ragadtaték és az ő székihez.


verso 6

és az asszonyállat pusztába futa, holott őneki hely szereztetett vala az Istentől, hogy ott éltessék őtet ezerkétszázhatvan napiglan.


verso 7

és nagy had támada az mennyországban. az Mihály, és az ő angyalai vínak vala az sárkánnyal, az sárkány is ví vala, és az ő angyalai,


verso 8

és erőt nem vehetének, sem továbbá helyük meg nem találtaték az mennyországban,


verso 9

és alávetteték amaz nagy sárkány, az régi kígyó, mely ördögnek hívattatik és sárkánnak, ki elhiteti mind ez egész világot, és az földre vetteték, és az ő angyalai ővele egyetembe levettetének.


verso 10

és nagy szózatot hallék, melyben ez mondaték: az mennyországban mostan lőn az üdvözülés és az hatalom és a mi istenünknek országa és az ő Krisztusának hatalmassága, mert levetteték a mi atyámfiainak vádolója, ki őket vádolja vala a mi istenünknek előtte éjjel és nappal,


verso 11

és azok meggyőzék őtet az báránynak véréért, és az ő beszédének tanúbizonyságáért, és nem szereték az ő életüket mindhaláliglan.


verso 12

annak okáért örüljetek ti, mennyeknek országai, és mind, kik azokban lakoznak. jaj azoknak, kik az földön és az tengerben lakoznak. mert leszállott az ördög tihozzátok, kinek nagy haragja vagyon tudván, hogy kevés ideje legyen.


verso 13

és minek utána látta volna az sárkány, hogy az földre levettetett volna, üldözni kezdé az asszonyi állatot, mely fiú magzatot szüle.


verso 14

és két nagy keselyű szárnya lőn az asszonyi állatnak, melyet neki adának, hogy az kietlenbe az ő helyére repülne, holott éltetik egy ideiglen és időkiglen és egy időnek feléiglen az kígyónak színének előtte.


verso 15

és az kígyó vizet bocsáta ki szájából az asszonyi állatnak utána, mint egy folyó vizet, hogy az sebes vízzel elragadtatná.


verso 16

és megsegíté az föld az asszonyállatot, és megnyitá az ő száját, és benyelé az folyóvizet, melyet az sárkány bocsátott vala ki az ő szájából.


verso 17

és megharagvék az sárkány az asszonynak ellene, és elmene, hogy hadat tenne az ő magzatának maradékaival, kik az Úristennek parancsolatját őrizik, és az Jézus Krisztus tanúbizonyságát tartják.


verso 18

és megállék az tengernek fövenyén.

Capítulos:


Libros