Isteni jelenésről való könyv, mely Szent Jánosnak lőn
capítulo 7
verso 1
ezeknek utána láték hét angyalt, kik az földnek négy szegeletin állanak vala, kik az földnek négy szelét tartják vala, hogy ne fújna az szél az földön, sem az tengeren, sem valami fára.
verso 2
és láték más angyalt, ki az naptámadatról megyen vala fel, kinél az élő Istennek jele vala, és kiálta nagy felszóval az négy angyaloknak, kiknek ez megvala engedve, hogy ártsanak az földnek, és az tengernek
verso 3
ezt mondván. ne ártsatok az földnek, se az tengernek, se az fáknak, mígnem megjegyezzük a mi Istenünknek szolgáit az ő homlokukon,
verso 4
és hallám, hogy az megjegyzetteknek száma száznegyvennégyezer vala, kiket megjegyeztenek vala az Izraelnek fiainak nemzetségének minden ágazatainak közüle.
verso 5
az Júdának nemzetségének ágazatjából tizenkétezret jegyeztenek vala meg. az Rúbennek ágazatjából tizenkétezret jegyeztenek vala meg. az Gádnak nemzetségének ágazatjából tizenkétezret jegyeztenek vala meg.
verso 6
az Ásernek nemzetségének ágazatjából tizenkétezret jegyeztenek vala meg. az Naftalinak nemzetségének ágazatjából tizenkétezret ezért jegyeztenek vala meg. az Manassénak nemzetségének ágazatjából tizenkétezret jegyeztenek vala meg.
verso 7
az Simeonnak nemzetséginek ágazatjából tizenkétezret jegyeztenek vala meg. az Lévinek nemzetségének ágazatjából tizenkétezret jegyeztenek vala meg. az Issakárnak nemzetségének ágazatjából tizenkétezret jegyeztenek vala meg.
verso 8
az Zebulonnak nemzetségének ágazatjából tizenkétezret jegyeztenek vala meg. az Józsefnek nemzetségének ágazatjából tizenkétezret jegyeztenek vala meg. az Benjáminnak nemzetségének ágazatjából tizenkétezret jegyeztenek vala meg.
verso 9
annak utána látást láték, és íme nagy sereg vala, melyet senki meg nem számlálhat vala, minden nemzetségeknek és népeknek és különb-különb nyelven való népeknek közüle, kik az széknek és az báránynak előtte állanak vala, kik fehér ruhákban valának felöltöztetvén, és pálma fák valának az ő kezeikben,
verso 10
és nagy felszóval kiáltanak vala ezt mondván. az üdvözítés azé, ki a mi Istenünknek székében ül, és az Bárányé.
verso 11
és az angyalok mind az széknek, és az véneknek, és az négy lelkes állatnak körüle állanak vala, és orcájukra leomlának az széknek előtte, és imádák az Istent
verso 12
ezt mondván: ámen. meg áldás és dicsőség és bölcsesség és hálaadás, tisztesség és hatalom adassék a mi istenünknek mindörökkön örökké. ámen.
verso 13
és felele egy az véneknek közüle, és monda énnekem: kicsodák és honnan jöttenek ezek, kik fehér ruhákba öltöztenek?
verso 14
és mondék annak: Uram, te tudod. és mondá énnekem: ezek azok, kik az nagy sanyarúságból kijöttenek, és kiszélesítették az ő ruhájukat, és megfehérítették azokat az Báránynak vérének általa.
verso 15
annak okáért az Istennek székének előtte vannak, és szolgálnak őneki éjjel és nappal az ő templomában. és aki az székben ül, őrajtuk fog lakozni.
verso 16
nem éheznek, sem szomjúhoznak továbbá, sem az napnak hősige őrájuk nem száll, sem egyéb buzgóság,
verso 17
mert az bárány fogja bírni őket, aki az széknek közepette vagyon, és vizeknek élő kútfejére veszi őket, és az Isten el fog kenni az ő szemükről minden könnyet.
Libros
