Isteni jelenésről való könyv, mely Szent Jánosnak lőn
capítulo 17
verso 1
és eljöve egy az hét angyalnak közüle, kiknél az hét edény vala, és szóla énvelem, és mondá énnekem. jövel, megmutatom teneked az nagy paráznának kárhozatját, mely az sok vizeken ül,
verso 2
kivel paráználkodtanak az földnek királyi, és megrészegültenek az ő paráznaságának borával, kik az földön lakoznak.
verso 3
és elvőn engemet lélekben az pusztába, és láték egy asszonyi állatot, ki egy veres bestén ül vala, mely teljes vala szidalmas beszédnek neveivel, melynek hét feje vala, és tíz szarva.
verso 4
és az asszonyi állat bekörnyékeztetett vala bársonnyal, és veres ruhával, és arannyal megaranyoztatott vala, és drágakővel és gyöngyökkel, kinek az ő kezében egy arany pohár vala, teljes az ő bujaságának utálatosságával és fertelmességével,
verso 5
és az ő homlokán titok név vala írva. ez az nagy Babilon paráználkodásoknak és földön való utálatosságoknak anyja,
verso 6
és látám az asszonyi állatot, hogy részeg az szenteknek vérétől, és az Jézus mártíromjának vérétől, és nagy csudálatossággal csodálék rajta,
verso 7
és mondá énnekem az angyal: mire csudálod? én megmondom teneked ez asszonynak titok dolgát, és az bestének, mely őtet viseli, melynek hét feje vagyon, és tíz szarva.
verso 8
az beste, amelyet láttál, vala és nincsen, és az mélységből fel fog jönni, és elvész, és csodálkoznak rajta az földön való népek, kiknek nevük meg vagyon írván az élő könyvben ez világnak teremtésétől fogva, mikoron kezdik látni az bestét, mely vala, hogy nincsen.
verso 9
és itt vagyon az elme, melynek bölcsessége vagyon. az hét fő az hét hegy, melyeken az asszony ül, és az királyok és heten vannak,
verso 10
az öte elvesze, az egyik úgyan vagyon, és az egyik még el nem jött, és mikoron eljövend, meg kell annak egy kevés ideiglen maradni.
verso 11
és az beste, amely vala és nincsen, ez is nyolcadik, és az hét közül való, és elvész.
verso 12
és az tíz szarv, mely szarvakat látál, az tíz király, kik még országot nem vettenek, de egy órában hatalmasságot vesznek az bestével, mint királyok.
verso 13
ezeknek egy tanácsuk vagyon, és az ő erejüket, és hatalmasságukat az bestének adják.
verso 14
ezek az báránnyal vesznek hadat, és az bárány meggyőzi őket, mert uraknak ura, és királyoknak királya, és kik ővele elhívattattanak és elválasztattanak és hívek.
verso 15
és mondá énnekem. az vizek, amelyeket látál, holott az parázna ül, népek azok és seregek és pogányok, és különb-különb nyelven való nemzetségek.
verso 16
és az tíz szarv, mely szarvakat látál az bestén, ezek gyűlölik az paráznát, és pusztaságban hagyják azt és mezítelenen, és az ő testét megeszik, és őtet tűzzel megégetik,
verso 17
mert az Isten adta az ő szívükbe, hogy azt tegyék, ami őneki kellemetes, hogy egy akaratot tegyenek, hogy az ő országát az bestének adják, míglen beteljesedjenek az Istennek igéi.
verso 18
és az asszonyi állat, amelyet látál, az nagy város, melynek birodalma vagyon az földön való királyokon.
Libros
