Az Apoſtoloknak czelekedeti
capítulo 28
verso 1
ES mikoron̄ kime nekettenek volna / legottan̄ megeſmēręk hoǵ az ſʒighet nek Melite volna neue.
verso 2
Az ideghen nipek kediglen̄ naǵ emberi ſʒeretetuel tartanak vala muͤnkoͤt. Mert naǵ rakās tuͤzet tuͤnek / ęs befogadnak vala muͤnkoͤt mindńaian̄ / annak okairt hoǵ eſoͤ iuͤ vala reānk / ęs hidēg vala.
verso 3
Mikoron̄ kediglen̄ az Pāl naǵ ſok veńikēt ǵuͤytoͤtt volna / ęs az tuͤzre tuͤtte volna / egǵ vipera kiǵo az heuet megērezuin̄ uͤreā ſʒoͤkęk / ęs megragadā az uͤ kezit.
verso 4
Minekvtānna kedig lāttāk volna az ſʒighetbeli ideghen nipek / hoǵ az kiǵo az uͤ kezin̄ fuͤgg le / uͤkoͤzoͤttoͤk ezt mongāk vala. Szinte ǵalkos ez ember / mellʼ mikoron̄ az tengheri veſʒedelemboͤl kimenekedett volna / az buͤn nem hag ǵa ilni.
verso 5
Ęs az Pāl az vipera kiǵot az tuͤzbe lerāzā / ęs ſem mi dolga nem luͤn.
verso 6
Ęs azok azt aliytʼāk vala / hoǵ ez koͤuetkeznęk / hoǵ megǵulna / auaǵ hirtelenſiguel leeſnek / ęs meghalna. Miko ron̄ kediglen̄ azok ſok ideig vārtak volna / ęs uͤreā niztenek volna / ęs lāttāk volna hoǵ ſemmi dolga nem toͤrtinnęk uͤneki / vilekediſeket elvāltoztatuān̄ azt monǵāk vala hoǵ uͤ iſten volna.
verso 7
Valānak kediglen̄ ott az helʼeken̄ az ſʒighetnek feiedelminek oͤroͤkſigki / kinek Publius vala neue / ki ſʒāllāſra fogaduān̄ muͤnkoͤt / naǵ kegelmeſen̄ tarta az uͤ ſʒāllāſān̄.
verso 8
Toͤrtinęk kediglen̄ ez hoǵ az Publiuſnak attʼa fekenni eſęk hidegleliſnek / ęs bēli fāiāſnak betegſighiben ǵoͤtroͤduin̄ / kihez Pal bemine / ęs mikoron̄ imādſāgot tuͤtt volna / ęs kezeit uͤreā tuͤtte vol na / megǵogiytā uͤtet.
verso 9
Mikoron̄ ezt tuͤtte volna / egebek ęs kik az ſʒighetben beteghek valānak / az Pālhoz mennek vala / ęs megǵogul nak vala /
verso 10
kik ęs ſok tiſʒteſſighet tuͤnek muͤnekuͤnk. Ęs mikoron̄ viz re ſʒāllottunk volna / ſʒuͤkſighuͤnkre valokot ſʒerzinek muͤnekuͤnk az haioba.
verso 11
Hārom holnapnak vtānna kediglen̄ Alexandriabeli haion̄ iārānk mellʼ az ſʒighetben telelt vala / mellʼnek Caſtor / ęs Pollux vala iele
verso 12
Ęs mikoron̄ Siracuſāſba mentuͤnk volna harmad napiglan̄ lakānk ott.
verso 13
Onnan ęs elereduin̄ Regiumba menink / ęs egǵ napnak vtān na mikoron̄ dil ſʒēl volna / az vtān̄ valo napon̄ Puteoloſba menink /
verso 14
holott mikoron̄ atʼafiakot talāltunk volna / kirinek hoǵ uͤnālok maradnānk hēt napon̄ / ęs ekkippen̄ iutānk Romāba.
verso 15
Ęs onnan miko ron̄ muͤfeloͤluͤnk hallottanak volna az atʼafiak / eloͤnkbe ioͤuinek igaz az Appius vāſārāiglan̄ / ęs az hārom tauernakiglan̄. Kiket mikor az Pāl lātott volna / hālāt aduān̄ az iſtennek bātorſāgot vuͤn.
verso 16
Miko ron̄ kediglen̄ Romāba iutottunk volna / az ſʒāzados az foglʼokot az ſeregnek feiedelminek kezibe adā. Megenghedęk kediglen̄ az Pāl nak hoǵ egeduͤl laknęk az vitēzuel ki uͤtet oͤrizi vala.
verso 17
Harmad napnak vtānna kediglen̄ egǵbehiuā az Pāl az Sidoknak fuͤ emberit. Ęs mikoron̄ uͤhozzā iuͤttenek volna / ezt monǵa vala uͤnekiek. O firfiak atʼāmfiai / mikoron̄ en ſemmit nem tuͤttem li gen az nipnek ellene / auaǵ az muͤ elēinknek ſʒerziſinek ellene / az Ie ruſalembeliek enghemet megfogānak / ęs az Romabelieknek kezek be adānak.
verso 18
Kik mikoron̄ enghemet iol megkerdeztenek volna / el a karānak enghemet boczātni / annak okairt hoǵ ſemmi ok enbennem nem volna / kiirt halāt irdemlenik.
verso 19
De mikoron̄ az Sidok ebben ellent tartanānak kiſʒeriytetim en / hoǵ az Czāſʒārra vennim uͤgemet / nem azirt mintha volna ennekem valami dolgom / kiboͤl az en nemzetſighimet buͤnteſſem.
verso 20
Annak okairt ez okirt hiuālak ide tuͤtoͤkoͤt / hoǵ lātnālak / ęs tuͤveletek ſʒolnik. Mert az Iſraelnek nipinek reminſigheirt koͤtoͤztenek meg enghemet ez lānćzual.
verso 21
Ęs mondānak azok uͤneki. Muͤnekuͤnk ſem leuelet nem kuͤldoͤttenek Sidoorſʒāgbol tefeloͤled / ſem az atʼafiak koͤzzoͤl / ki muͤhozzānk iuͤtt valaki valami gonoſʒ dolgot nem beſʒillett / ſem ſʒolt tefeloͤled.
verso 22
Akar iuk kediglen̄ tetuͤled meghallanunk mi ērtelemben vaǵ. Mert ńil uān̄ vaǵon muͤnekuͤnk / hoǵ ez huͤtnek / mint egǵ eretnekſignek / min denuͤtt ellene mondanak.
verso 23
Mikoron̄ kediglen̄ napot hattanak volna uͤneki / ſokan̄ ioͤuinek uͤhozzā az ſʒāllāſra / kiknek az irāſt maǵarāzza vala / tanubizonſāgot tiuin̄ az iſtennek orſʒāgārul / ęs ſʒoluān̄ uͤnekiek az Ieſuſrul / az Moyſeſnek toͤruińiboͤl / ęs az profetāknak irāſibol / holualtul fogua mind eſtueiglen̄.
verso 24
Ęs nikik hiſʒnek va la az beſʒideknek / mellʼeket az Pāl mond vala / nikik kediglen̄ nem hiſʒnek vala.
verso 25
Ęs mikoron̄ uͤkoͤzoͤttoͤk meg nem egeneſuͤlhetninek eloſʒolnak vala / minekvtānna az Pāl ez egǵ koͤuetkezendoͤ ſʒot mondot ta volna. Az ſʒentlilek az Eſaias profetānak āltala iol ſʒolt az muͤ elēinknek /
verso 26
ezt monduān̄. Menń el imez niphez / ęs mond ezt. Filēitekuel fogtok hallani / ęs meg nem ērtitek / ęs nizuin̄ nizni fog tok / ęs meg nem lāttʼātok.
verso 27
Mert naǵon megtelęk ez nipnek az uͤ ſʒuͤe / ęs filekuel nehezen̄ hallānak / ęs ſʒemeket eroͤſſen̄ beſʒoriytāk / hoǵ valaha ſʒemekuel ne lāſſanak / ęs filekuel ne hallʼanak / ęs ſʒuͤ oͤkuel ne ērezenek / ęs hog meg ne fordullʼanak / ęs meg ne ǵogiyczam uͤkoͤt.
verso 28
Annak okairt tudāſtokra legen tuͤnektek / hoǵ az iſten az pogan nipeknek boczātta az uͤ uͤduoͤziytoͤ fiāt / ęs azok meg fogiāk halgatni.
verso 29
Ęs mikoron̄ ezt mondotta volna. kimeninek uͤtuͤle az Sidok / kik nek ſok vetekediſek vala uͤnoͤnkoͤzoͤttoͤk.
verso 30
Az Pāl kediglen̄ eghiſſʒ kēt eſʒtendeig lakozęk az uͤ fogadott ſʒāllāſān̄ / ęs mindeneket befogad vala / kik uͤhozzā bemennek vala /
verso 31
hirdetuin̄ uͤnekiek az iſtennek orſʒā gāt / minden bātorſāgual / ęs azokra taniytuān̄ / kik az vr Ieſuſrul vad nak / ęs ſenki uͤtet meg nem tiltʼa vala.
Libros
