Az örömhír Máté szerint
capítulo 19
verso 1
Az történt, hogy amikor Jézus ezeket a beszédeket befejezte, továbbment Galileából és a Jordánon túl Júdea határába érkezett.
verso 2
Nagy tömeg követte oda, s ott gyógyította őket.
verso 3
Farizeusok is mentek hozzá s kísértették őt. Azt kérdezték tőle: „Szabad-e bármilyen okból feleséget elbocsátani?”
verso 4
Ezt felelte nekik: „Nem olvastátok-e, hogy a Teremtő kezdettől fogva férfivá és nővé alkotta őket
verso 5
és ezt mondta nekik: Ebből az okból a férfi elhagyja atyját és anyját, és feleségéhez ragaszkodik, úgyhogy a kettő egy hússá lesz?
verso 6
Így hát többé nem két, hanem egy hús ők. Amit hát az Isten egy igába fogott, ember azt szét ne válassza.”
verso 7
„Hát akkor – kérdezték tőle – Mózes miért rendelkezett úgy, hogy válólevelet kell adni, s úgy bocsátani el az asszonyt?”
verso 8
„Mert Mózes – felelte nekik keményszívűségetekre tekintett, amikor megengedte nektek, hogy elbocsássátok feleségeiteket. Kezdettől fogva azonban nem volt ez így.
verso 9
Azt mondom hát nektek, hogyha valaki feleségét – más okból, mint paráznaságért – elbocsátja, és mással kél össze, házasságot tör.”
verso 10
„Ha ilyen az ember ügye az asszonnyal mondották tanítványai –, akkor nem hasznos dolog a házasodás.”
verso 11
Jézus ezt felelte: „Nem mindenkiben van helye ennek az igének, hanem csak azokban, akiknek képesség adatott annak befogadására.
verso 12
Vannak ugyanis heréltek, akik anyjuk méhétől fogva úgy születtek, vannak heréltek, akiket az emberek heréltek ki és vannak heréltek, akik a mennyek királyságáért magukat herélték ki. Aki képes arra, hogy ennek az igének helyet adjon, az adjon neki helyet.”
verso 13
Ekkoriban gyermekeket vittek hozzá, hogy – kezét rájuk vesse és imádkozzék értük, tanítványai azonban korholták őket.
verso 14
Ám Jézus így szólt: „Engedjétek ide a gyermekeket! Ne akadályozzátok őket abban, hogy hozzám jöjjenek, mert ilyeneké a mennyek királysága.”
verso 15
S az után, hogy kezét rájuk vetette, elment onnan.
verso 16
Egyszer csak valaki hozzáment és megszólította: „Tanító, mi az a jó, amit tennem kell, hogy az örök élet enyém lehessen?”
verso 17
„Miért kérdezel engem a jó felől?” – felelte neki.” Csak egy a jó! Ha pedig az életre be akarsz menni, őrizd meg a parancsolatokat!”
verso 18
„Melyeket?” – kérdezte tőle, mire Jézus ezt felelte: „Ezeket: Ne ölj! Ne törj házasságot! Ne lopj! Hamis tanúságot ne tégy!
verso 19
Tiszteld atyádat és anyádat! Továbbá: Szeresd felebarátodat, mint magadat!”
verso 20
Az ifjú ezt válaszolta neki: „Ezeket megőriztem. Mi hiányom van még?”
verso 21
Jézus ezt felelte neki: „Akarod a végső célt elérni? Eredj el, add el vagyonodat, oszd el a szegényeknek s kincsed lesz a mennyben. Aztán jer, kövess engem!”
verso 22
Mikor az ifjú ezt a szót meghallotta, megszomorodott és elment, mert sok szerzeménye volt.
verso 23
Jézus pedig így szólt tanítványaihoz: „Bizony azt mondom nektek, hogy a gazdag nehezen megy be a mennyek királyságába.
verso 24
Újra csak azt mondom nektek: Kevesebb fáradtsággal megy be valahova egy teve egy tű fokán keresztül, mint ahogy a gazdag megy be a mennyek királyságába.”
verso 25
Ahogy tanítványai ezt meghallották, nagyon megdöbbentek és így szóltak: „Ki menekülhet meg tehát akkor?”
verso 26
Jézus azonban rájuk nézett és ezt mondta nekik: „Embereknél ez lehetetlen, de minden lehetséges az Istennél.”
verso 27
Erre Péter megszólalt: „Lám, mi mindent elhagytunk, és téged követtünk. Mi lesz hát akkor velünk?”
verso 28
Jézus ezt válaszolta nekik: „Bizony azt mondom nektek, hogy ti, akik követtek engem, majd az újonnan születéskor, mikor az embernek Fia dicsőséges trónjára fog ülni, ti magatok is tizenkét trónon fogtok ülni, s így fogjátok ítélni Izráel tizenkét nemzetségét.
verso 29
Mindenki, aki az én nevemért házakat, testvéreket, apát, anyát, gyermekeket vagy szántóföldeket elhagyott, ezeknek sokszorosát fogja kapni, és örökrészül kap örök életet.
verso 30
Sok első lesz majd akkor utolsó és sok utolsó első.
Libros
