Zsoltárok könyve

Psalmul 104


Capitole:


versetul 1

Áldjad, én lelkem, az Urat!

Uram, Istenem, igen nagy vagy te,

ékességet és fenséget öltöztél magadra!


versetul 2

Ő az, aki körülvette magát világossággal,

mint egy palásttal,

és kifeszítette az eget, mint egy sátrat.


versetul 3

Ő az, aki vizek fölé építette palotáját,

a felhőket rendelte szekerévé,

és a szelek szárnyán jár.


versetul 4

A szeleket tette követévé,

a lángoló tüzet szolgájává.


versetul 5

Biztos alapra helyezte a földet,

nem mozdul az meg soha.


versetul 6

Mélységes vízáradattal borítottad be,

mint egy öltözettel;

a hegyek fölött is vizek álltak.


versetul 7

Korholásodra szétoszlottak,

mennydörgésed hangjától megriadtak.


versetul 8

A hegyek fölemelkedtek,

és a völgyek alászálltak arra a helyre,

amelyet készítettél nekik.


versetul 9

Határt szabtál, amelyet nem léphetnek át,

nem térhetnek vissza a föld elborítására.


versetul 10

Ő az, aki forrásokat fakaszt a völgyekben,

hogy folydogáljanak a hegyek között,


versetul 11

és megitassák a mező minden állatát,

hogy a vadszamarak is szomjukat olthassák.


versetul 12

Mellettük laknak az égi madarak,

az ágak közül hangicsálnak.


versetul 13

Megöntözi a hegyeket a magasból,

alkotásai gyümölcséből megelégíti a földet.


versetul 14

Füvet sarjaszt az állatoknak

és növényeket az emberek hasznára,

hogy táplálékot nyerjenek a földből,


versetul 15

és bort, amely megvidámítja a halandó szívét,

fényesebbé teszi arcát az olajnál,

és kenyeret, amely megerősíti a halandó szívét.


versetul 16

Eleget kapnak az Úr fái is,

a Libánon cédrusai, amelyeket ő ültetett,


versetul 17

amelyeken madarak fészkelnek,

mint a gólya, amely a ciprusfákon lakik.


versetul 18

A magas hegyek a vadkecskéknek,

a sziklák a mormotáknak szolgálnak menedékül.


versetul 19

Ő teremtette a Holdat,

hogy mutassa az ünnepeket,

és a Napot, amely tudja az útját.


versetul 20

Ha sötétséget kelt, éjszaka lesz,

hogy szanaszét járhasson a mező minden vadja;


versetul 21

az oroszlánkölykök prédáért ordítanak,

Istentől sürgetik eledelüket.


versetul 22

Ha fölkel a Nap, elrejtőznek,

és hajlékaikban heverésznek.


versetul 23

Az ember munkába megy,

és dolgát végzi egészen estig.


versetul 24

Mily számtalanok a műveid, Uram!

Mindegyiket bölcsen alkottad,

és tele van a föld teremtményeiddel.


versetul 25

Ott van a nagy és széles tenger!

Számtalan lény nyüzsög benne,

apróbb és nagyobb állatok.


versetul 26

Amott gályák járnak, és leviátán,

amelyet azért formáltál,

hogy játszadozzon benne.


versetul 27

Mindenek rád néznek,

hogy megfelelő időben adj nekik eledelt.


versetul 28

Ha adsz nekik, ők begyűjtik azt;

ha megnyitod kezedet, betelnek jóvoltodból.


versetul 29

Ha elfordítod arcodat, megrémülnek;

ha elveszed lelküket, kimúlnak,

és újra porrá lesznek.


versetul 30

Ha kibocsátod lelkedet, újakat teremtesz,

és újjá teszed a föld színét.


versetul 31

Az Úré legyen a dicsőség örökké,

örvendezzen teremtményeiben az Úr!


versetul 32

Aki ha rátekint e földre, megrendül az;

megérinti a hegyeket, és füstölögnek.


versetul 33

Énekelek az Úrnak egész életemben,

zengedezek Istenemnek, amíg csak vagyok!


versetul 34

Elmélkedésem legyen kedves neki.

Én az Úrban örvendezem.


versetul 35

Vesszenek ki a bűnösök a földről,

ne legyenek többé gonoszok!

Áldjad, lelkem, az Urat; dicsérjétek az Urat!

Capitole:


Cărți