Zsoltárok könyve

Psalmul 132


Capitole:


versetul 1

Ének fölmenetelkor.

Emlékezzél meg, Uram,

Dávid minden nyomorúságáról,


versetul 2

aki megesküdött az Úrnak,

fogadalmat tett Jákób erős Istenének:


versetul 3

Nem megyek be lakósátramba,

nem fekszem le hálóhelyemen,


versetul 4

nem engedek szememnek alvást

s pilláimnak szenderülést,


versetul 5

amíg helyet nem találok az Úrnak,

hajlékot Jákób erős Istenének!


versetul 6

Íme, hallottuk, hogy Efratában van,

rátaláltunk Jaar mezőin.


versetul 7

Hadd menjünk be hajlékaiba,

hadd boruljunk le lába zsámolyához!


versetul 8

Indulj el, Uram, nyugvóhelyedre,

te és hatalmad ládája!


versetul 9

Papjaid öltözködjenek igazságba,

kegyeseid pedig ujjongjanak!


versetul 10

Szolgádért, Dávidért

ne fordulj el fölkentedtől!


versetul 11

Megesküdött az Úr Dávidnak,

hogy bizony nem tér el attól:

Vér szerinti utódodat ültetem trónodra.


versetul 12

Ha fiaid megtartják

szövetségemet és intelmeimet,

amelyekre megtanítom őket,

akkor az ő fiaik is trónodon ülhetnek mindvégig.


versetul 13

Mert a Siont választotta ki az Úr,

azt akarta, hogy lakhelye legyen.


versetul 14

Ez lesz nyugvóhelyem örökre,

itt lakozom, mert ezt szeretem.


versetul 15

Gazdagon megáldom eleséggel,

szegényeit jóltartom kenyérrel.


versetul 16

Papjait fölruházom szabadítással,

és vígan örvendeznek kegyesei.


versetul 17

Megnövelem ott Dávid hatalmát,

mécsest szerzek fölkentemnek.


versetul 18

Ellenségeire szégyent borítok,

rajta pedig korona ragyog.

Capitole:


Cărți