Az Szent Pál apostolnak levele, melyet az zsidóknak írt

chapter 13


Chapters:


verse #1

az atyafiúi szeretet megmaradjon.


verse #2

az vendégfogadásról el ne feledkezzetek. mert ennek általa nékik, tudatlan, angyalokat fogadtanak vendéggé.


verse #3

az foglyokról megemlékezzetek, mintha ővelük egyetembe volnátok foglyok, és azokról is, kik sanyarúságokat szenvednek, mint kik ti is testben forogtok.


verse #4

az házasság és az fertelmesség nélkül való ágy mindeneknek közötte tiszteletes. az paráználkodókat kediglen és az házasságtörőket az Isten meg fogja ítélni.


verse #5

az ti erkölcsitek kediglen távol legyenek az fösvénységtől, megelégedvén azokkal, melyek jelen vannak. mert ő mondá ezt: el nem hagylak tégedet, sem el nem bocsátalak,


verse #6

hogy bízván mondhassuk ezt: az Úristen énnekem segítőm, és nem félek, mit tegyen az ember énnekem.


verse #7

emlékezzetek meg azokról, kik előttetek járók tinektek, kik az Istennek beszédét prédikálják tinektek, kiknek az ő hitüket kövessétek, jól megemlékezvén róla az tiközöttetek való életeknek mi vége lett legyen.


verse #8

az Jézus Krisztus mind tegnap és mind ma ugyanazon mindörökké.


verse #9

különb-különbféle és idegen tanúságoknak miatta ide és tova ne vonattassatok. mert jó az Istennek kedvével megerősíteni az szívet, nem eledelekkel, melyek nem használának azoknak, kik azokban viselék életüket.


verse #10

vagyon oltárunk, melyről nem illik enniük azoknak, kik az Isten sátrába szolgálnak.


verse #11

mert az olyan lelkes állatoknak húsukat az sátraknak kívüle égetik meg, amelyeknek vérét az bűnért az egyházi fejedelem az sanctorumba viszi be.


verse #12

annak okáért az Jézus is, hogy az népet megszentelné az ő tulajdon vérének általa, az város kapujának kívüle szenvede halált.


verse #13

annak okáért menjünk őhozzá az sátraknak kívüle, az őrajta lett szidalmasságot viselvén.


verse #14

mert itt megmaradandó városunk nincsen, hanem az jövendőt keressük.


verse #15

annak okáért őáltala áldozunk dicséretnek áldozatát az Istennek mindenkoron, azaz az mi ajakinknak gyümölcsét, melyekkel az ő nevét valljuk.


verse #16

az mással való jótételről kedig, és az marhátokból való résztételről, el ne feledkezzetek, mert ez ilyen áldozatok kellemetesek az Istennek.


verse #17

engedjetek azoknak, kik előttetek járók tinektek, és birtokuk alatt legyetek, mert azok vigyáznak az ti lelkeitekért, mint kiknek számot kell adni, hogy örömmel járjanak el ezekben, és nem gonosz kedvvel. mert ez használatlan tinektek.


verse #18

imádjatok miértünk, mert hisszük, hogy jó lelkiismeretünk vagyon mindeneknek közötte, kik jól akarnak élni.


verse #19

inkább kediglen kérlek titeket, hogy ezt tegyétek, hogymivel hamarabban elszabaduljak, és közitekbe mehessek.


verse #20

az békességnek kediglen Istene, ki halottaiból feltámasztá az juhoknak amaz nagy pásztorát, az örök testamentumnak vérének általa, az mi Urunk Jézus Krisztust,


verse #21

minden módon épekké tegyen titeket, minden jócselekedetben, hogy az ő akaratát tegyétek, és ezt tegye, hogy amit cselekedtek, kellemetes legyen őelőtte, az Jézus Krisztusnak általa, kinek dicsőség adassék örökkön örökké, ámen.


verse #22

kérlek titeket, atyámfiai, vegyétek jó kedvvel ez én intésemnek beszédét, mert kevés beszédekkel írék tinektek.


verse #23

tudjátok, hogy az mi atyánkfiát, az Timóteust most tőlem elbocsáttam, kivel egyetembe meglátogatlak titeket, ha hamar megjövend.


verse #24

köszönjetek mindeneknek, kik előttetek járók, és minden szenteknek. köszönnek tinektek az olaszok.


verse #25

az Istennek kedve legyen tiveletek, mindenetekkel! ámen. Olaszországból kele Timóteus által.

Chapters:


Books