chapter 1
én, Pál, és Timóteus, Jézus Krisztusnak szolgái, írjuk ez levelet minden szenteknek, kik az Krisztus Jézus nevét vallják, és kik Filippiben vannak azokkal egyetembe, kik ott püspökök, és egyházbeli népeknek szolgái.
kívánunk tinektek az Istentől, az mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól isteni kedvet és békességet.
hálát adok az én Istenemnek, valamennyiszer tirólatok megemlékezem
mindenkoron minden imádságomban, nagy örömmel imádságot tévén tiértetek mindentekért,
hogy az evangéliumnak közönséggel való vitelére jutottatok az első naptól fogva mind ez ideiglen,
nyilván hívén ezt, hogy, aki az jó dolgot elkezdette tibennetek, el is végezi az Jézus Krisztusnak napjáiglan,
miképpen igaz dolog, hogy én ezt higgyem tifelőletek mindnyájan. annak okáért hogy szívemben vagytok ti énnekem mind fogságomban és mind magamnak megigazításában és mind az evangéliumnak erősen való vallásában, mikoron ti mindnyájan az Istennek kedvében énvelem részesek legyetek.
mert bizonyságom énnekem az Isten, mely igen kívánjalak titeket mindnyájan az Jézus Krisztusnak könyörületes szívében és jonhában,
és ezen is kérem az Istent, hogy az ti szeretetetek innét tova és naponként nagyobban kimutassa magát az Isten ismeretében, és minden értelemben,
hogy azokat hagyjátok jóvá, melyek felséges dolgok, és hogy tiszták legyetek, és olyak, hogy senkinek tántorodására ne legyetek az Krisztus napjáiglan
betelvén az megigazulásnak gyümölcsével, mely az Jézus Krisztusnak általa történik az Istennek dicsőségére és dicséretére.
akarom kediglen, atyámfiai, tudásotokra adnom, hogy az énrajtam való dolgok inkább az evangéliumnak növekedésére esének,
úgyhogy az én fogságaim, melyeket az Krisztusért szenvedék, nyilván lőnek az fejedelemnek egész házában és mind egyebeknek,
és hogy az Úristenben való atyafiaknak közüle sokan az én fogságaimból bizodalmat vevén bátrabbak lennének az Istennek beszédét félelem nélkül hirdetni.
nékik bizony az, hogy irigységből és versengésből prédikálják az Krisztust, nékik kediglen jó akaratért is.
akik kediglen versengésből hirdetik az Krisztust, nem tisztán hirdetik, kik azt alítják, hogy ők evvel az én fogságaimban nagyobb sanyarúságot hozzanak énrám,
nékik ismét szeretetből, kik tudják, hogy az evangéliumnak oltalmára vetettenek legyen engemet.
mert micsoda? demaga akármi módon legyen, akár szín alatt és akár igazságnak általa, ha az Krisztus hirdettetik, és ezen örülök mostan, sőt ezután is örülni fogok.
mert tudom, hogy ez üdvösségemre leszen énnekem az ti imádságtoknak általa és az Jézus Krisztusnak lelkének általa,
melyet énnekem szolgáltat az én várásom és reménységem szerint, hogy semmi dologban meg nem szégyenültetém, hanem, miképpen mindenkoron tettem, azonképpen mostan is minden szabadsággal való beszéddel felmagasztaltatik az Krisztus az én testemben, akár éljek, és akár haljak.
mert énnekem életem az Krisztus, és halálom nyereség,
hogyha ily nem történik az testben, ez gyümölcse az én munkámnak, és mit válasszak magamnak, nem tudom.
mert megszorít engemet ez két dolog. kívánok az testtől elszakadnom, és az Krisztussal lennem, sokkal és naggyal jobb.
de az testben megmaradnom szükségesebb tiértetek,
és ezt bizonnyal tudom, hogy megmaradandó legyek, és mind tiveletek megmaradandó legyek az ti gyarapodástokért és az hitnek öröméért,
hogy az énbennem való dicsekedésetek nagyobb bőséggel kiterjedjen az Krisztus Jézusnak általa, az én tihozzátok való megtérésemnek általa.
csak akképpen éljetek emberek között, amint méltó az Krisztusnak evangéliumához. hogy akár akkoron, mikoron közétekbe megyek, és titeket meglátlak, és akár, mikoron távol vagyok, halljam tifelőletek, hogy mind Szentlélekkel és mind akarattal egyek vagytok, együtt víván bajt az evangéliumnak hite mellett,
és semmiben meg ne rettenjetek az ellenségektől, mely dolog bizony azoknak veszedelmeknek oka, tinektek kediglen üdvösségeteknek oka, és ez az Istentől vagyon,
mert ajándék adatott tinektek az Krisztusért, nemcsak hogy őbenne higgyetek, hanem annak felette, hogy szenvedjetek is őérte,
ugyanazon bajvívástok vagyon, mineműt láttatok énbennem, és mostan is hallotok énbennem.