Az Szent Pál apostolnak második levele, melyet az korintusbelieknek írt

chapter 7


Chapters:


verse #1

annak okáért, szerelmes atyámfiai, mikoron ilyen ígéretink legyenek minekünk, tisztítsuk meg magunkat az testnek és az léleknek förtelmességéből, életünk vízben fogyatkozás nélkül való tisztaság legyen isteni félelemmel egyetembe.


verse #2

vegyetek be magatokba minket, senkinek hamisságot nem tettünk, senkit meg nem döglettünk, senkit telhetetlenül meg nem csaltunk.


verse #3

nem azért mondom ezt, hogy titeket kárhoztassalak, mert ennek előtte megmondám tinektek, hogy az mi szíveinkben vagytok, hogy együtt éljünk, és együtt haljunk.


verse #4

nagy bizodalmam vagyon énnekem tifelőletek, nagy dicsekedésem vagyon énnekem tifelőletek. betelém vigasztalással, felette igen bővelkedem örömmel minden sanyarúságinkban.


verse #5

mert mikoron Macedóniába mentünk volna, az mi testünknek semmi nyugodalma nem lőn, hanem mindenben sanyarúságot szenvedünk vala, kívül hadakozások valának, belül rettenetességek.


verse #6

de maga az, ki megvigasztalja azokat, kik nyomorúságba estenek, megvigasztala minket az Titusznak hozzánk jövésének általa.


verse #7

nemcsak az ő hozzánk jövésének általa kediglen, hanem annak felette az vigasztalásnak általa, mely vigasztalást vett tőletek, mikoron megbeszélné minekünk az ti mihozzánk való kívánságotokat, az ti siralmatokat, az ti énhozzám való szorgalmatosságotokat, annyira, hogy annál nagyobb örömben lettem legyen.


verse #8

mert ha igaz, szinte megszomorítottalak is titeket az én levelemnek általa, nem bánom, jóllehet, bántam vala. mert látom, hogy az levél megszomorított titeket, jóllehet, egy ideig.


verse #9

mostan örülök, nem azért, hogy megszomorítottalak titeket, hanem hogy szomorúságot szenvedtetek életeteknek megjobbítására. mert Isten szerint szenvedtetek szomorúságot, úgyhogy semminemű dologban énmiattam kárt nem vallottatok.


verse #10

mert az olyan bánat, mely Isten szerint vagyon, üdvösségre való életnek megjobbítását szerzi, mely bánatot nem hoz, viszontag ez világnak bánatja halált hoz.


verse #11

mert az dolog, hogy Isten szerint megszomorodtatok volt, mennyi jó dologban való szorgalmatosságot szerze tibennetek, sőt magatok mentésében való elégtételt, sőt méltatlan dolgon való megindulást, sőt félelmet, sőt jókívánságot, sőt jó dolgoknak követésének buzgóságát, sőt bosszúállást. mert mindenben megmutatátok, hogy bűntelenek legyetek az dologban.


verse #12

annak okáért, jóllehet, írék tinektek, nem tőm ezt az emberért, ki megsértett vala, sem azért, ki megsértetett vala, hanem ezért, hogy nyilván lenne tiközöttetek az Istennek előtte az miértünk való szorgalmatosságtok.


verse #13

annak okáért vigasztalást vőnk az ti vigasztalástokból, sőt annak felette nagyobb örömben lőnk az Titusznak öröméért, hogy az ő lelkét ti mindnyájan megnyugodtátok legyen.


verse #14

hogyha valamit őelőtte tifelőletek dicsekedtem, szégyenben nem maradtam legyen, hanem hogy mindeneket igazán szóltam legyen tinektek, azonképpen az mi dicsekedésünk is, amellyel éltem vala az Titusz előtt, igaz dolog lőn.


verse #15

és felette igen nagy jó szívvel vagyon tihozzátok, mikoron megemlegeti mind az ti engedelmes voltotokat, miképpen nagy félelemmel fogadtátok legyen őtet.


verse #16

örülök rajta, hogy minden dolgokban bízhatom tihozzátok.

Chapters:


Books