Jeremiás siralmai

chapter 3


Chapters:

1 2 3 4 5


verse #1

Én vagyok az az ember, a ki nyomorúságot látott az ő haragjának vesszeje miatt.


verse #2

Engem vezérlett és járatott sötétségben és nem világosságban.


verse #3

Bizony ellenem fordult, ellenem fordítja kezét minden nap.


verse #4

Megfonnyasztotta testemet és bőrömet, összeroncsolta csontjaimat.


verse #5

Erősséget épített ellenem és körülvett méreggel és fáradsággal.


verse #6

Sötét helyekre ültetett engem, mint az örökre meghaltakat.


verse #7

Körülkerített, hogy ki ne mehessek, nehézzé tette lánczomat.


verse #8

Sőt ha kiáltok és segítségül hívom is, nem hallja meg imádságomat.


verse #9

Elkerítette az én útaimat terméskővel, ösvényeimet elforgatta.


verse #10

Ólálkodó medve ő nékem és lesben álló oroszlán.


verse #11

Útaimat elterelte, és darabokra vagdalt és elpusztított engem!


verse #12

Kifeszítette kézívét, és a nyíl elé czélul állított engem!


verse #13

Veséimbe bocsátotta tegzének fiait.


verse #14

Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig.


verse #15

Eltöltött enggem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel.


verse #16

És kova-kővel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem.


verse #17

És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról.


verse #18

És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban.


verse #19

Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről!


verse #20

Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem.


verse #21

Ezt veszem szívemre, azért bízom.


verse #22

Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága!


verse #23

Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged!


verse #24

Az Úr az én örökségem mondja az én lelkem, azért benne bízom.


verse #25

Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt.


verse #26

Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig.


verse #27

Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában.


verse #28

Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára.


verse #29

Porba teszi száját, mondván: Talán van még reménység?


verse #30

Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal.


verse #31

Mert nem zár ki örökre az Úr.


verse #32

Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint.


verse #33

Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát.


verse #34

Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát;


verse #35

Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt;


verse #36

Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el.


verse #37

Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr?


verse #38

A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó.


verse #39

Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért bűnhődik.


verse #40

Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz.


verse #41

Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben.


verse #42

Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg.


verse #43

Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél.


verse #44

Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság.


verse #45

Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között.


verse #46

Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk.


verse #47

Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás.


verse #48

Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt.


verse #49

Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése,


verse #50

Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből.


verse #51

Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért.


verse #52

Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül.


verse #53

Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám.


verse #54

Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam!


verse #55

Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből.


verse #56

Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől.


verse #57

Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj!


verse #58

Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet.


verse #59

Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet.


verse #60

Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat.


verse #61

Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat;


verse #62

Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat.


verse #63

Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk.


verse #64

Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint.


verse #65

Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok.


verse #66

Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!

Chapters:


Books