Pál apostolnak a galátziabeliekhez írt levele

Chapters:

1 2 3 4 5 6

verse #1

Pál, apostol (nem emberektől, sem nem ember által, hanem Jézus Krisztus által és az Atya Isten által, a ki feltámasztotta őt a halálból);

verse #2

És a velem levő összes atyafiak, Galátzia gyülekezeteinek:

verse #3

Kegyelem néktek és békesség az Atya Istentől, és a mi Urunk Jézus Krisztustól,

verse #4

A ki adta önmagát a mi bűneinkért hogy kiszabadítson minket e jelenvaló gonosz világból, az Istennek és a mi Atyánknak akarata szerint.

verse #5

A kinek dicsőség örökkön örökké! Ámen.

verse #6

Csodálkozom, hogy Attól, a ki titeket Krisztus kegyelme által elhívott, ily hamar más evangyéliomra hajlotok.

verse #7

Holott nincs más; de némelyek zavarnak titeket, és el akarják ferdíteni a Krisztus evangyéliomát.

verse #8

De ha szinte mi, avagy mennyből való angyal hirdetne is néktek valamit azon kívül, a mit néktek hirdettünk, legyen átok. +

verse #9

A mint előbb mondottuk, most is ismét mondom: Ha valaki néktek hirdet valamit azon kívül, a mit elfogadtatok, átok legyen.

verse #10

Mert most embereknek engedek-é, avagy az Istennek? Vagy embereknek igyekezem-é tetszeni? Bizonyára, ha még embereknek igyekezném tetszeni, Krisztus szolgája nem volnék.

verse #11

Tudtotokra adom pedig atyámfiai, hogy az az evangyéliom, melyet én hirdettem, nem ember szerint való;

verse #12

Mert én sem embertől vettem azt, sem nem tanítottak arra, hanem a Jézus Krisztus kijelentése által.

verse #13

Mert hallottátok, mint forgolódtam én egykor a zsidóságban, hogy én felette igen háborgattam az Isten anyaszentegyházát, és pusztítottam azt.

verse #14

És felülmultam a zsidóságban nemzetembeli sok kortársamat, szerfelett rajongván atyai hagyományaimért.

verse #15

De mikor az Istennek tetszett, ki elválasztott engem az én anyám méhétől fogva és elhívott az ő kegyelme által,

verse #16

Hogy kijelentse az ő Fiát én bennem, hogy hirdessem őt a pogányok között: azonnal nem tanácskoztam testtel és vérrel,

verse #17

Sem nem mentem Jeruzsálembe az előttem való apostolokhoz, hanem elmentem Arábiába, és ismét visszatértem Damaskusba.

verse #18

Azután három esztendő mulva fölmentem Jeruzsálembe, hogy Pétert meglátogassam, és nála maradtam tizenöt napig.

verse #19

Az apostolok közül pedig mást nem láttam, hanem csak Jakabot, az Úr atyjafiát.

verse #20

A miket pedig néktek írok, ímé Isten előtt mondom, hogy nem hazudom.

verse #21

Azután mentem Siriának és Ciliciának tartományaiba.

verse #22

Ismeretlen valék pedig szeméyesen a Júdeában levő keresztyén gyülekezetek előtt;

verse #23

Hanem csak hallották, hogy: A ki minket üldözött egykor, most hirdeti azt a hitet, a melyet egykor pusztított.

verse #24

És dicsőíték bennem az Istent.

Chapters:

1 2 3 4 5 6