Jesája

chapter 60


Chapters:


verse #1

Kelj föl, árassz világosságot, mert eljött a te világosságod és az Örökkévalónak dicsfénye terád sugározott;


verse #2

mert íme sötétség takarja a földet és ködhomály a nemzeteket, de fölötted sugárzik az Örökkévaló és dicsfénye látható lesz rajtad.


verse #3

Egykoron nemzetek fognak járni a te világosságodban és királyok a te napodnak tündöklése mellett!


verse #4

Emeld föl szemedet és tekints körül, mind gyülekeznek, eljönnek hozzád, fiaid távolról jönnek és leányaidat karon hozzák.


verse #5

Akkoron látni fogod és fölragyogsz és remeg és tágul a szíved, mikor feléd özönlik a tengernyi tömeg és nemzetek kincseit hozzák feléd.


verse #6

Tevék bősége borít el, Midján és Éfa fiatal tevéi, Sába felől jönnek mind, aranyat és tömjént hoznak és az Örökkévaló dicső tetteiről örömhírt mondanak,


verse #7

Kédár minden juhnyája összegyülekezik hozzád, Nebájót kosai szolgálatodra vannak, oltáromra jutnak kedves áldozatul és dicsőségem hajlékát újra ékesítem.


verse #8

Kik azok, akik repülnek, mint a felhők és mint a galambok ducaikhoz?


verse #9

Bizony a szigetek felém reménykednek és Társis hajói haladnak elől, hogy elhozzák fiaidat a messzeségből, ezüstjük és aranyuk vélük a te Örökkévaló Istened nevének és Izráel Szentjének tiszteletére, aki téged kitüntetett.


verse #10

És idegenek fiai fogják fölépíteni várfalaidat és királyaik szolgálnak neked, mert Én egykor haragomban sujtottalak ugyan, de kegyelmesen újra szeretetembe fogadlak.


verse #11

Várkapuid állandóan, éjjel-nappal nyitva fognak állani, be nem záratnak, mert hozzák néked nemzetek kincsét és királyokét, diadalmenetben;


verse #12

mert a nemzet és birodalom, amely nem szolgál téged, elvész és a népek pusztulva pusztulnak.


verse #13

Libánon dísze hozzád jő, ciprus, jegenye, fenyő mind együtt, hogy ékesítse szentélyem helyét, hogy lábaim zsámolyát kitüntessem


verse #14

és meghajolva járulnak eléd üldözőid fiai és leborulnak lábadhoz összes gyalázóid és neveznek téged az Örökkévaló városának, Izráel Szentje Cijónjának.


verse #15

Ha eddig elhagyott és gyűlölt voltál és senki sem keresett, most a világ büszkeségévé teszlek téged, nemzedékek gyönyörévé;


verse #16

és szívni fogod a nemzetek tejét, királyok emlőin fogsz jóllakni, megtudod, hogy Én az Örökkévaló vagyok a te segítőd és Jákób hatalmas ura, a te Megváltód!


verse #17

A réz helyett aranyat adok, a vas helyett adok ezüstöt, a fa helyett rezet és a kövek helyett vasat és hatóságoddá a békét teszem, rendtartóiddá az igazságot.


verse #18

Nem hallatszik többé erőszaknak híre országodban, sem öldöklés, sem összeomlás határaidban és várfalaidnak nevezed az isteni segítséget és várkapuidnak az isteni dicsőséget.


verse #19

Nem kell többé, hogy a nap világítson tenéked nappal és nem kell, hogy a hold fénye világítson neked éjjel, mert az Örökkévaló lesz a te örök világosságod és a te Istened a te dicsőséged.


verse #20

Nem száll le többé a te napod és holdad nem fogyatkozik meg, mert az Örökkévaló lesz a te örök világosságod és véget érnek a te gyászod napjai.


verse #21

A te néped pedig mind igazakból fog állani, azért örök időkig bírják ezt a földet, ültetvényeimnek őrzött csemetéi lesznek, kezem alkotásai, dicsőségem remekei.


verse #22

A kicsiny ezerszeresen dús lesz és a csekély hatalmas nemzetséggé; Én, az Örökkévaló fogom azt sürgetni a maga idejében.

Chapters:


Books