Pál levele az efézusiakhoz

chapter 4


Chapters:

1 2 3 4 5 6


verse #1

Arra buzdítalak titeket az Úrban én, a fogoly, hogy ahhoz az elhíváshoz, mellyel elhívtak titeket, méltóan járjatok,


verse #2

mindenben alázatosságot, szelídséget és hosszútűrést tanúsítsatok, egymást szeretettel elviseljétek


verse #3

és abban serénykedjetek, hogy békességben egybekötve a Szellem egységét megőrizzétek.


verse #4

Hogy legyen egy test és egy Szellem, miként elhivatásotoknak is egy reménységével hívtak el titeket,


verse #5

legyen egy Úr, egy hit, egy bemerítés,


verse #6

egy Istene és Atyja mindeneknek, s aki mindeneken uralkodik, mindeneket áthat , és mindenekben bent lakik.


verse #7

A Krisztus ajándékának mértékében minden egyesünk kapott kegyelmet,


verse #8

ezért mondja: „Felhágott a magasságba és foglyokat vitt fogságba, megajándékozta az embereket.”


verse #9

Az hogy felment, mi egyebet jelent, mint hogy le is szállt a föld alsóbb részeibe,


verse #10

aki leszállt, ugyanaz, mint aki fel is ment, fölébe minden egeknek, hogy a mindenséget betöltse.


verse #11

Ő volt az is, aki némelyeket apostolokul rendelt, némelyeket prófétákul, némelyeket örömhirdetőkül, némelyeket pásztorokul és tanítókul


verse #12

a szentek helyreigazítására, kiszolgálás munkájára, a Krisztus testének építésére,


verse #13

míg csak mind el nem jutunk a hitnek és az Isten Fia megismerésének egységére, míg férfiasságunk bevégzetté nem lesz, s a Krisztussal való teljes beteltség korának mértékéig el nem jutunk,


verse #14

hogy ne legyünk tovább kiskorúak, kiket hullámok sodornak el, s a tanítás akármi szele találomra ide-oda hajt, úgy ahogy azt az emberi szeszély és ravasz tévelygők fogásai diktálják,


verse #15

ellenkezőleg, igazságban élve, szeretetben járva, nőjünk bele minden ponton abba, aki a fej, a Krisztusba,


verse #16

kiből kiindulva az ízek összeillesztésével, a kölcsönös szolgáltatás mindenféle kapcsán át összekötöződve, amin minden egyes tag saját mértékében munkálkodik, végzi a test a test növekedését szeretetben saját felépítésére.


verse #17

Azt mondom tehát, és emellett tanúként lépek fel az Úrban, hogy többé ne járjatok úgy, amint a nemzetek járnak, hiábavalóvá lett értelemmel,


verse #18

elsötétült gondolatokkal, s minthogy a bennük levő értelmetlenség szívüket megkövesítette, az isteni élettől elidegenültek,


verse #19

kik elfásultan és tehetetlenül magukat kicsapongásnak adták oda mindenféle tisztátalan tevékenységre.


verse #20

Ti nem így ismertétek meg a Krisztust,


verse #21

ha ugyan hallottatok róla, és úgy kaptatok tanítást őbenne, amint az a Jézusban megvalósult igazságnak megfelel,


verse #22

hogy levessétek az óembert, mely magát korábbi forgolódástokhoz szabja, mely a csalárd kívánságok útján megromlik,


verse #23

de értelmetek szelleme által megújuljatok,


verse #24

és felöltsétek azt az új embert, mely Isten útján igazságosságban és igaz jámborságban teremtetett.


verse #25

Azért vessétek le a hazugságot és szóljon ki-ki igazságot a felebarátjával, mert egymásnak vagyunk tagjai.


verse #26

Haragudjatok, de ne vétkezzetek, a nap le ne menjen felindult haragotokon,


verse #27

se helyet ne adjatok a vádlónak.


verse #28

A tolvaj többé ne lopjon, fáradjon inkább, saját két kezével munkálja a jót, hogy legyen miből adakoznia a szűkölködőknek.


verse #29

Semmiféle romlott beszéd szájatokból ki ne jöjjön, hanem csak ami jó a szükségszerű építésre, hogy kedves legyen azoknak, akik hallják.


verse #30

Az Istennek Szent Szellemét, kivel a megváltás napjára elpecsételtek titeket, meg ne szomorítsátok.


verse #31

Tűnjék el belőletek minden keserűség, indulat, harag, kiáltás és káromlás, minden gonoszsággal egyetemben,


verse #32

legyetek egymás iránt jóságosak, irgalmasak, egymásnak megkegyelmezők, ahogy Isten is a Krisztusban megkegyelmezett nektek.

Chapters:


Books