Mózes első könyve
25. fejezet
Ábrahám második házassága
2. vers
Ő szülte neki Zimránt, Joksánt, Medánt, Midjánt, Jisbákot és Súahot.
3. vers
Joksán nemzette Sábát és Dedánt. Dedán fiai lettek az assúriak, a letúsiak és a leummiak.
4. vers
Midján fiai pedig: Éfá, Éfer, Hanók, Abídá és Eldáá. Ezek mind Ketúrá leszármazottjai.
6. vers
a fiaknak, akiket másodfeleségei szültek Ábrahámnak, Ábrahám csak ajándékokat adott, és még életében eltávolította őket fia, Izsák mellől kelet felé, egy keleti országba.
Ábrahám halála és temetése
7. vers
Ábrahám életkora, amit megért, százhetvenöt év volt.
8. vers
Akkor elhunyt Ábrahám, meghalt késő vénségében, öregen, betelve az élettel, és elődei mellé került.
→
1Móz 15,15
9. vers
Fiai, Izsák és Izmael temették el a makpélai barlangban, Efrónnak, a hettita Cóhar fiának a szántóföldjén, Mamréval szemben,
→
1Móz 23,16
10. vers
azon a szántóföldön, amelyet Ábrahám a hettitáktól vett meg. Ott temették el Ábrahámot, ahol Sárát, a feleségét.
Izmael nemzetsége
12. vers
Ez Ábrahám fiának, Izmaelnek a nemzetsége, akit az egyiptomi Hágár, Sára szolgálóleánya szült Ábrahámnak.
→
1Móz 16,15
13. vers
Így hívták Izmael fiait nevük és nemzetségük szerint: Izmael elsőszülöttje volt Nebájót, azután következett Kédár, Adbeél és Mibszám,
→
1Krón 1,29
15. vers
Hadad, Témá, Jetúr, Náfís és Kédmá.
16. vers
Ezek Izmael fiai, és ez a nevük falvaik és sátortáboraik szerint: tizenkét fejedelem, törzseiknek megfelelően.
17. vers
Izmael életkora százharminckét esztendő volt. Akkor elhunyt, meghalt, és elődei mellé került.
18. vers
Izmael utódai Havílától Súrig tanyáztak, amely Egyiptomtól keletre, Assúr felé van. Szembeszálltak a testvértörzsekkel is.
→
1Móz 16,12
Izsák fiai: Ézsau és Jákób
19. vers
Ez Izsáknak, Ábrahám fiának a nemzetsége: Ábrahám nemzette Izsákot.
20. vers
Izsák negyvenesztendős volt, amikor feleségül vette Rebekát, az arám Betúél leányát, az arám Lábán húgát Paddan-Arámból.
→
1Móz 24,67
21. vers
És Izsák könyörgött az Úrnak feleségéért, mert meddő volt. Az Úr pedig engedett könyörgésének, úgyhogy teherbe esett Rebeka, a felesége.
22. vers
De fiai tusakodtak a méhében. Akkor ezt mondta Rebeka: Ha így van, minek is élek? Elment azért, hogy megkérdezze az Urat.
23. vers
Az Úr pedig ezt mondta neki: Két nép van méhedben, két nemzet válik ki belsődből: az egyik nemzet erősebb lesz a másiknál, de a nagyobbik szolgál a kisebbnek.
→
Róm 9,12
24. vers
Elérkezett szülésének a napja, s íme, ikrek voltak a méhében.
25. vers
Világra jött az első: vöröses volt, és mindenütt szőrös, mint a daróc. Ezért Ézsaunak nevezték el.
26. vers
Azután világra jött a testvére, kezével Ézsau sarkába kapaszkodva. Ezért őt Jákóbnak nevezték el. Izsák hatvanesztendős volt, amikor ezek megszülettek.
→
Hós 12,4
Ézsau eladja elsőszülöttségi jogát
27. vers
Amikor a fiúk felnőttek, Ézsau a vadászathoz értő, szabadban élő ember lett, Jákób ellenben a szokásokat tisztelő sátorlakó.
28. vers
Ezért Izsák Ézsaut szerette, mert ízlett neki a vad, Rebeka viszont Jákóbot szerette.
29. vers
Egyszer Jákób valami főzeléket főzött, amikor Ézsau fáradtan megjött a mezőről.
30. vers
Ézsau azt mondta Jákóbnak: Hadd egyem ebből a vörös ételből, mert fáradt vagyok! Ezért nevezték el őt Edómnak.
31. vers
De Jákób azt felelte: Add nekem érte azonnal az elsőszülöttségi jogodat!
32. vers
Ézsau ezt mondta: Mindjárt éhen halok; mit számít nekem az az elsőszülöttségi jog?
33. vers
Jákób azt felelte: Akkor esküdj meg nekem azonnal! Ézsau megesküdött neki, és eladta az elsőszülöttségi jogát Jákóbnak.
→
1Móz 27,36;
Zsid 12,16
34. vers
Jákób ekkor adott neki kenyeret és lencsefőzeléket. Ézsau evett, ivott, azután fölkelt, és elment. Ennyire semmibe vette Ézsau az elsőszülöttségi jogot.
Könyvek
