Mózes első könyve

14. fejezet


Fejezetek:


A sziddím-völgyi csata


1. vers

Történt pedig Amráfelnek, Sineár királyának, Arjóknak, Ellászár királyának, Kedorláómernek, Élám királyának és Tidálnak, Gójim királyának az idejében,


2. vers

hogy ezek háborút indítottak Bera, Sodoma királya, Birsa, Gomora királya, Sináb, Admá királya, Seméber, Cebójim királya és Bela, azaz Cóar királya ellen.


3. vers

Mindezek a Sziddím-völgyben egyesültek, ahol most a Sós-tenger van.


4. vers

Tizenkét évig szolgálták Kedorláómert, de a tizenharmadik esztendőben fellázadtak.


5. vers

Ezért a tizennegyedik esztendőben eljött Kedorláómer a vele tartó királyokkal, és megverték a refáiakat Asterót-Karnajimban, a zúziakat Hámban, az émieket Sávé-Kirjátajimban

5Móz 2,10


6. vers

és a hóriakat a maguk hegyvidékén, a Széíren, egészen Él-Páránig, amely a puszta mellett van.


7. vers

Azután megfordultak, és Én-Mispátba, azaz Kádésba mentek, leverték az amálékiak egész mezejét és az emóriakat is, akik Hacecón-Támárban laktak.


8. vers

Kivonult tehát Sodoma királya, Gomora királya, Admá királya, Cebójim királya és Bela, azaz Cóar királya is, és a Sziddím-völgyben csatarendbe álltak


9. vers

Kedorláómerral, Élám királyával, Tidállal, Gójim királyával, Amráfellal, Sineár királyával és Arjókkal, Ellászár királyával szemben: négy király öt ellen.


10. vers

A Sziddím-völgy tele volt szurokforrásokkal. Amikor Sodoma és Gomora királyai megfutamodtak, beleestek azokba, a megmaradtak pedig a hegységbe futottak.


11. vers

Elvitték Sodoma és Gomora minden jószágát és minden eleségét, azután elvonultak.


12. vers

Elvitték Lótot is, Abrám testvérének a fiát jószágával együtt, és elvonultak. Ő akkor Sodomában lakott.

1Móz 13,10


13. vers

De jött egy menekült, és hírt hozott a héber Abrámnak, aki akkor az emóri Mamrénak, Eskól és Anér testvérének a tölgyesében lakott. Ők Abrám szövetségesei voltak.

1Móz 13,18


14. vers

Amint meghallotta Abrám, hogy unokaöccse fogságba esett, fölfegyverezte háromszáztizennyolc legényét, akik a házánál születtek, és Dánig üldözte őket.

Józs 19,47


15. vers

Éjszaka azután csapatokra oszlottak, szolgáival együtt rájuk támadt, megverte és üldözte őket egészen Hóbáig, amely Damaszkusztól északra van.


16. vers

Visszahozott minden jószágot. Visszahozta unokaöccsét, Lótot is jószágával együtt, meg az asszonyokat és a népet is.


17. vers

Miután így megverte Kedorláómert és a vele tartó királyokat, visszatért. Sodoma királya pedig kivonult eléje a Sávé-völgybe, azaz a Király-völgybe.


Ábrahám és Melkisédek


18. vers

Melkisédek, Sálém királya kenyeret és bort vitt ki eléje. Ő a Felséges Isten papja volt,

Zsolt 110,4; Zsid 5,6; Zsid 7,1


19. vers

megáldotta őt, és ezt mondta: Áldott vagy, Abrám, a Felséges Isten előtt, aki az eget és a földet alkotta!


20. vers

És áldott a Felséges Isten, mert kezedbe adta ellenségeidet!
Abrám pedig tizedet adott neki mindenből.

3Móz 27,30; 4Móz 18,21; Zsid 7,2


21. vers

Sodoma királya ezt mondta Abrámnak: Add nekem az embereket, a jószágot pedig tartsd meg magadnak!


22. vers

De Abrám így válaszolt Sodoma királyának: Fölemelt kézzel esküszöm az Úrra, a Felséges Istenre, az ég és a föld alkotójára,


23. vers

hogy egy szál fonalat vagy egy saruszíjat sem veszek el mindabból, ami a tied, hogy ne mondhasd: Én tettem gazdaggá Abrámot.


24. vers

Rólam ne essék szó, csak arról, amit megettek a legények, meg azoknak a férfiaknak a részéről, akik velem tartottak: Anér, Eskól és Mamré kapják meg a részüket.

Fejezetek:


Könyvek