Numeri
9. fejezet
1. vers
És szólt az Örökkévaló Mózeshez Szinaj sivatagában a második évben, miután kivonultak Egyiptom országából az első hónapban, mondván:
2. vers
Tartsák meg Izráel fiai a peszachot a maga idejében;
3. vers
a tizennegyedik napon abban a hónapban estefelé tartsátok meg azt a maga idejében minden törvénye és minden rendelete szerint tartsátok meg.
4. vers
És szólt Mózes Izráel fiaihoz, hogy tartsák meg a peszachot.
5. vers
És megtartották a peszachot az első hónapban a hónap tizennegyedik napján estefelé Szinaj sivatagában; mindent aszerint, amint megparancsolta az Örökkévaló Mózesnek, aképpen cselekedtek Izráel fiai.
6. vers
És voltak férfiak, akik tisztátlanok voltak halott ember miatt és nem bírták megtartani a peszachot azon a napon és odaléptek Mózes és Áron elé azon a napon.
7. vers
És mondták neki azok a férfiak: Mi tisztátalanok vagyunk halott ember miatt; miért csorbítassunk meg abban, hogy nem mutatjuk be az Örökkévaló áldozatát a maga idejében Izráel fiai között?
8. vers
És mondta nekik Mózes: Várjatok, halljam, mit parancsol az Örökkévaló felőletek.
9. vers
És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
10. vers
Szólj Izráel fiaihoz, mondván: Ha valaki közületek vagy utódaitok közül tisztátalan lesz halott miatt vagy messze úton van, azért csak tartsa meg a peszachot az Örökkévalónak.
11. vers
A második hónapban a tizennegyedik napon estefelé tartsák meg; kovásztalan kenyérrel és keserű füvekkel egyék.
12. vers
Ne hagyjanak belőle reggelig és csontot ne törjenek el benne, a peszach minden törvénye szerint tartsák meg.
13. vers
De az a férfiú, aki tiszta és nem volt úton és elmulasztja megtartani a peszachot, irtassék ki az a személy népe közül; mert az Örökkévaló áldozatát nem mutatta be a maga idejében; viselje vétkét az a férfiú.
14. vers
És ha nálatok tartózkodik egy jövevény és meg akarja tartani a peszachot az Örökkévalónak, a peszach törvénye és rendszabása szerint tartsa meg; egy törvény legyen számotokra, a jövevény és bennszülött számára.
15. vers
Azon a napon pedig, amelyen felállították a hajlékot, befödte a felhő a bizonyság sátrának hajlékát és este a hajlék fölött olyan lett, mint a tűz tüneménye egészen reggelig.
16. vers
Így volt mindig; a felhő befödte és a tűz tüneménye éjjel.
17. vers
És amikor elszállt a felhő a sátorról, akkor útnak indultak Izráel fiai; és azon a helyen, ahol a felhő megállott, ott táboroztak Izráel fiai.
18. vers
Az Örökkévaló parancsára vonultak tovább Izráel fiai és az Örökkévaló parancsára szálltak táborba; amíg a felhő a hajlék fölött maradt, táborozva maradtak.
19. vers
És midőn a felhő sok napon át tartósan a hajlék fölött maradt, őrizték Izráel fiai az Örökkévaló rendelését és nem vonultak tovább.
20. vers
És néha a felhő néhány napig volt a hajlék fölött; az Örökkévaló parancsára szálltak táborba és az Örökkévaló parancsára indultak útnak.
21. vers
És néha a felhő ott volt estétől reggelig; midőn reggel elszállt a felhő, akkor elvonultak; vagy ott volt egy nap és egy éjjel; midőn felszállt a felhő, akkor elvonultak.
22. vers
És ha két napig, vagy egy hónapig vagy egy évig időzött a felhő a hajlék fölött honolva, Izráel fiai táboroztak és nem vonultak tovább, de midőn fölszállt, elvonultak.
23. vers
Az Örökkévaló parancsára szálltak táborba és az Örökkévaló parancsára vonultak tovább; az Örökkévaló rendelkezését megtartották az Örökkévaló parancsára Mózes által.
Könyvek
