Numeri
20. fejezet
1. vers
És Izráel fiai, az egész község, elérkeztek Cin sivatagába az első hónapban és letelepedett a nép Kádésben; és meghalt ott Mirjám és eltemették ott.
2. vers
És nem volt víz a község számára és összegyülekeztek Mózes és Áron ellen.
3. vers
És a nép perlekedett Mózessel és szóltak, mondván: Bárcsak elpusztultunk volna, amikor elpusztultak testvéreink az Örökkévaló színe előtt.
4. vers
Minek is hoztátok az Örökkévaló gyülekezetét ebbe a sivatagba, hogy meghaljunk ott mi és barmaink.
5. vers
És minek vezettetek föl bennünket Egyiptomból, hogy elhozzatok bennünket erre a gonosz helyre? Nem hely ez a vetés, a füge, a szőlő és a granát számára, és víz sincsen az ivásra.
6. vers
És Mózes és Áron elment a gyülekezet elől a találkozás sátrának bejáratához és leborultak arcukra és megjelent nekik az Örökkévaló dicsősége.
7. vers
És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
8. vers
Vedd a botot és gyüjtsd egybe a községet, te és testvéred Áron és szóljatok a sziklához szemük előtt, hogy adja ki vizét és te ki fogsz hozni számukra vizet a sziklából és így megitatod a községet és barmaikat.
9. vers
És vette Mózes a botot az Örökkévaló színe elől, amint megparancsolta neki.
10. vers
És Mózes és Áron egybegyüjtötte a gyülekezetet a szikla elé; és mondta nekik: Halljátok csak, ti engedetlenek! Vajjon ebből a sziklából hozzunk-e ki nektek vizet?
11. vers
És Mózes fölemelte kezét és kétszer ráütött botjával a sziklára; és bőven ömlött ki a víz és ivott a község és barmaik.
12. vers
És szólt az Örökkévaló Mózeshez és Áronhoz: Mivel nem hittetek bennem, hogy megszenteljetek engem Izráel fiainak szeme előtt, ezért nem viszitek be ezt a gyülekezetet az országba, melyet nekik adok.
13. vers
Ez a Meriba vize, mert Izráel fiai pörlekedtek az Örökkévalóval és ő megszentelte magát bennük.
14. vers
És küldött Mózes követeket Kádésból Edóm királyához: Így szól testvéred, Izráel, te ismered mind a fáradalmat, ami bennünket ért.
15. vers
Őseink lementek Egyiptomba és laktunk Egyiptomban sok ideig; és rosszul bántak velünk és őseinkkel az egyiptomiak.
16. vers
És midőn kiáltottunk az Örökkévalóhoz és hallotta szavunkat, küldött egy angyalt és kivezetett bennünket Egyiptomból és íme, itt vagyunk Kádésben, határszéleden levő városban.
17. vers
Hadd vonuljunk át, kérlek, országodon! Nem vonulunk át sem mezőn, sem szőlőn, nem isszuk a kutak vizét; a királyúton fogunk menni, nem térünk le sem jobbra, sem balra, míg át nem vonultunk határodon.
18. vers
És mondta neki Edóm: Nem vonulsz át rajtam, különben fegyverrel megyek ki elébed.
19. vers
És mondták neki Izráel fiai: Az országúton megyünk föl és ha vizedet isszuk én és jószágom, megadom az árát; nem lesz semmi károd, csak engedd, hogy átvonuljak gyalogszerrel.
20. vers
És ő mondta: Nem fogsz átvonulni! És kiment elébe Edóm hatalmas néppel és erős kézzel.
21. vers
Így Edóm nem engedte meg Izráelnek, hogy átvonuljon határán és Izráel kitért előle.
22. vers
És tovább vonultak Kádésből és elérkeztek Izráel fiai, az egész község, a Hór hegyéhez.
23. vers
És szólt az Örökkévaló Mózeshez és Áronhoz a Hór hegyén, Edóm országának határán, mondván:
24. vers
Térjen meg Áron népéhez, mert nem fog bemenni az országba, melyet Izráel fiainak adok, mivelhogy engedetlenek voltatok parancsom iránt a Meriba vizénél.
25. vers
Vedd Áront és fiát, Eleázárt és vidd föl őket Hór hegyére.
26. vers
és vesd le Áronról ruháit és öltöztesd fel azokba Eleázárt, a fiát; és Áron térjen meg népéhez és meghal ott.
27. vers
És úgy cselekedett Mózes, amint megparancsolta az Örökkévaló. Felmentek Hór hegyére az egész község szeme előtt.
28. vers
És Mózes levetette Áronról ruháit és fölöltöztette azokba Eleázárt, a fiát; és Áron meghalt ott, a hegy tetején; és Mózes és Eleázár lement a hegyről.
29. vers
És midőn az egész község látta, hogy meghalt Áron, megsiratta Áront harminc napig egész Izráel háza.
Könyvek
