Numeri

35. fejezet


Fejezetek:


1. vers

És szólt az Örökkévaló Mózeshez Móáb síkságain Jerihóval szemben, a Jordán mellett, mondván:


2. vers

Parancsold meg Izráel fiainak, hogy adjanak a levitáknak örök birtokukból városokat lakásra és legelőnek való földet városaik körül adjatok a levitáknak.


3. vers

És legyenek a városok övéik lakásul, legyenek legelőik, barmuk, jószáguk és minden állatuk számára.


4. vers

A városok legelői, melyeket a levitáknak adtok, legyenek a város falától kifelé ezer könyöknyire köröskörül.


5. vers

És mérjetek le a városon kívül a keleti oldalon kétezer könyöknyit és a déli oldalon kétezer könyöknyit és a nyugati oldalon kétezer könyöknyit és az északi oldalon kétezer könyöknyit; a város legyen középen. Ez legyen számukra a városok legelője.


6. vers

És a városok, amelyeket adtok a levitáknak: a hat menedékváros, amelyeket majd adtok, hogy odameneküljön a gyilkos és azonkívül adjatok negyvenkét várost.


7. vers

Az összes városok száma, amelyeket a levitáknak adtok, legyen negyvennyolc város, azokat adjátok és legelőiket.


8. vers

És a városokat illetőleg, amelyeket adtok Izráel fiainak birtokából, a sokból adjatok sokat, a kevésből adjatok keveset: mindegyik örök birtoka szerint, melyet kap, adjon városaiból a levitáknak.


9. vers

És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:


10. vers

Szólj Izráel fiaihoz és mondd nekik: Midőn átvonultok a Jordánon Kanaán országába,


11. vers

jelöljetek ki magatoknak városokat, menedékvárosokul számotokra, hogy odamenekülhessen a gyilkos, aki valakit tévedésből agyonüt.


12. vers

És legyenek ezek a városok számotokra menedékül a bosszuló rokonok elől, hogy meg ne haljon a gyilkos, míg a község elé nem áll ítélet végett.


13. vers

És a városok, melyeket adtok, hat menedék várostok legyen:


14. vers

három várost adjatok a Jordánon innen és három várost adjatok Kanaán országában; menedékvárosok legyenek ezek.


15. vers

Izráel fiainak és a jövevénynek és a közöttük élő zsellérnek legyen ez a hat város menedékül, hogy oda meneküljön bárki, aki agyonütött valakit tévedésből.


16. vers

De ha vaseszközzel ütötte meg és az meghalt, gyilkos ő; a gyilkos ölessék meg.


17. vers

És ha kővel kezében, ami által meghalhat, ütötte meg és meghalt, gyilkos ő; a gyilkos ölessék meg.


18. vers

Vagy ha faeszközzel kezében, ami által meghalhat, ütötte meg és meghalt, gyilkos ő; a gyilkos ölessék meg.


19. vers

A vérbosszuló rokon maga ölje meg a gyilkost; ha rátalál, megölheti.


20. vers

És ha gyűlöletből taszítja meg, vagy dobott rá valamit leselkedve, és az meghalt,


21. vers

vagy ellenségeskedésből ütötte meg kezével, úgyhogy meghalt; ölessék meg az, aki megütötte, gyilkos az; a vérbosszuló rokon megölheti a gyilkost, amikor reátalál.


22. vers

De ha véletlenül, ellenségeskedés nélkül taszította meg, vagy dobott reá bármely eszközt leselkedés nélkül,


23. vers

vagy követ, amiáltal meghalhat, anélkül, hogy látná, reádobta és az meghalt, de nem volt ellensége és nem tört veszedelmére,


24. vers

akkor ítéljen a község a gyilkos és a vérbosszuló rokon között e törvények szerint,


25. vers

és mentse meg a község a gyilkost a vérbosszuló rokontól és a község vitesse vissza az ő menedékvárosába, ahová menekült, és maradjon ott, míg meg nem hal a főpap, akit fölkentek a szent olajjal.


26. vers

Ha azonban kimegy a gyilkos menedékvárosának határából, ahová menekül,


27. vers

és reátalál a vérbosszuló rokon menedékvárosának határán kívül, és a vérbosszuló rokon meggyilkolja a gyilkost, nincs miatta vérbűne.


28. vers

Mert menedékvárosában kellett volna maradnia, míg meg nem hal a főpap; de a főpap halála után visszatérhet a gyilkos birtokának földjére.


29. vers

És ezek legyenek nektek jogi törvényül nemzedékeiteken át minden lakhelyeteken.


30. vers

Mindenki, aki agyonüt valakit, tanuk vallomása szerint öljék meg a gyilkost, de egy tanu ne legyen elég senki ellen, hogy halálra ítéljék.


31. vers

Ne fogadjatok el váltságdíjat a gyilkos lelkéért, aki el van ítélve halálra, hanem ölessék meg.


32. vers

És ne fogadjatok el váltságdíjat attól, aki menedékvárosába menekült, azért, hogy visszatérhessen és lakhassék országában, mielőtt a főpap meghal.


33. vers

És ne fertőzzétek meg az országot, amelyben vagytok, mert a vér megfertőzi az országot és az ország számára nincs engesztelés a vérért, amely ontatott benne, csak annak vérével, aki kiontotta.


34. vers

És meg ne tisztátalanítsd az országot, amelyben laktok, amelyben én lakozom, mert Én, az Örökkévaló, Izráel fiai között lakozom.

Fejezetek:


Könyvek