Numeri
14. fejezet
1. vers
Erre az egész község fölemelte és hallatta hangját és sírt a nép azon éjjel.
2. vers
És zúgolódtak Mózes és Áron ellen Izráel fiai mind és az egész község szólt hozzájuk: Bárcsak meghaltunk volna Egyiptom országában! Vagy bárcsak meghaltunk volna ebben a sivatagban!
3. vers
Minek is visz bennünket az Örökkévaló abba az országba, hogy elessünk kard által, feleségeink és gyermekeink martalékká legyenek; nem jobb volna-e nekünk visszatérni Egyiptomba?
4. vers
És mondták egyik a másikának: Válasszunk vezért és térjünk vissza Egyiptomba.
5. vers
És Mózes és Áron arcukra borultak Izráel fiai községének egész gyülekezete előtt.
6. vers
És Józsua, Nún fia és Káléb, Jefunne fia, azok közül, akik kikémlelték az országot, megszaggatták ruháikat,
7. vers
és szóltak Izráel fiainak egész községéhez, mondván: Az ország, amelyen végigmentünk, hogy kikémleljük, igen nagyon jó ország.
8. vers
Ha kedvel bennünket az Örökkévaló, elvisz bennünket ebbe az országba és nekünk adja azt a tejjel-mézzel folyó országot.
9. vers
Csak az Örökkévaló ellen föl ne lázadjatok és ne féljetek az ország népétől, mert a mi kenyerünk lesznek ők; árnyékuk eltávozott tőlük és az Örökkévaló velünk van, ne féljetek tőlük!
10. vers
De az egész község mondta, hogy megkövezi őket kövekkel. És megjelent az Örökkévaló dicsősége a találkozás sátrában Izráel összes fiainak.
11. vers
És szólt az Örökkévaló Mózeshez: Meddig gyaláz még engem ez a nép és meddig nem hisznek bennem mindazon jelek mellett, amelyeket köztük műveltem?
12. vers
Megverem dögvésszel és megsemmisítem őket és majd téged teszlek nagyobb és hatalmasabb nemzetté, mint ő.
13. vers
És Mózes mondta az Örökkévalónak: De meghallják az egyiptomiak, akik közül fölhoztad hatalmaddal ezt a népet,
14. vers
és elmondják ez ország lakóinak: Hallották, hogy Te, az Örökkévaló e nép között vagy, aki színről-színre megjelent, Te, az Örökkévaló, és felhőd áll fölöttük és felhőoszlopban jársz előttük nappal és tűzoszlopban éjjel.
15. vers
Ha megölnéd ezt a népet, mint egy embert, akkor szólnának a nemzetek, amelyek hallották híredet, mondván:
16. vers
Mivel nem bírta az Örökkévaló elvinni ezt a népet az országba, amelyet esküvel ígért nekik, lemészárolta őket a sivatagban.
17. vers
És most, hadd bizonyuljon nagynak az Úr hatalma, amint szóltál, mondván:
18. vers
az Örökkévaló türelmesen elnéző, nagy a kegyelemben, megbocsátja a bűnt, az elpártolást; de teljes fölmentést nem ad; megemlékszik az atyák bűnéről a fiakon harmadiziglen és negyediziglen is.
19. vers
Bocsásd meg, kérlek, e nép bűnét szereteted nagysága szerint és amint megbocsátottál e népnek Egyiptomtól egész mostanig.
20. vers
És szólt az Örökkévaló: Megbocsátok a te szavad szerint.
21. vers
Azonban, ahogy élek és ahogy tele van az Örökkévaló dicsőségével az egész föld,
22. vers
bizony, mindazok a férfiak, akik látták dicsőségemet és jeleimet, melyeket műveltem Egyiptomban és a sivatagban és mégis megkísértettek engem immár tízszer és nem hallgattak szavamra,
23. vers
azok nem fogják látni az országot, amelyet esküvel ígértem őseiknek. És nem fogják látni mind, akik engem káromoltak.
24. vers
De szolgám, Káléb, mivel más szellem vezette és teljesen követett engem, őt elviszem az országba, ahová elment és az ő magzatja birni fogja azt.
25. vers
Az amáléki és a kanaáni a völgyben lakik: azért holnap forduljatok meg és vonuljatok a sivatagba, a Sástenger felé.
26. vers
És szólt az Örökkévaló Mózeshez és Áronhoz, mondván:
27. vers
Meddig [engedjem meg] e gonosz községnek, hogy ellenem zúgolódjanak? Hallottam Izráel fiainak zúgolódását, mellyel ellenem zúgolódnak.
28. vers
Mond meg nekik: Ahogy élek, úgymond az Örökkévaló, bizony, amint szóltatok fülem előtt, akképpen cselekszem veletek.
29. vers
Ebben a sivatagban esnek el holttesteitek;és összes megszámláltjaitok teljes számban, húsz évestől fölfelé, akik zúgolódtak ellenem,
30. vers
bizony, ti nem fogtok bemenni az országba, amelyről fölemeltem kezemet, hogy titeket abba elhelyezzelek; kivéve Káléb, Jefunne fia és Józsua, Nún fia.
31. vers
De gyermekeitek, akikről azt mondjátok, hogy martalékká lesznek, azokat beviszem és ők megismerik az országot, melyet ti megvetettetek.
32. vers
De a ti holttesteitek elhullanak ebben a sivatagban.
33. vers
És gyermekeitek vándorok lesznek a sivatagban negyven évig és viselik hűtlenségteket, míg holttesteitek el nem enyésznek a sivatagban.
34. vers
A napok száma szerint, amíg kikémleltétek az országot, negyven nap, minden napért egy év, viselitek majd bűneiteket negyven évig, hogy érezzétek az én elfordulásomat.
35. vers
Én, az Örökkévaló beszéltem; bizony ezt cselekszem az egész gonosz községgel, akik összegyülekeztek ellenem; ebben a sivatagban legyen a végük és ott haljanak meg.
36. vers
És azok a férfiak, akiket elküldött Mózes, hogy kikémleljék az országot és akik visszatérvén, zúgolódásra bírták ellene az egész községet, rossz hírt terjesztve az országról,
37. vers
azok a férfiak, akik az ország rossz hírét terjesztették, meghaltak a csapás alatt az Örökkévaló színe előtt.
38. vers
De Józsua, Nún fia és Káléb, Jefunne fia életben maradtak a férfiak közül, akik elmentek, hogy kikémleljék az országot.
39. vers
És elmondta Mózes e szavakat Izráel minden fiának és gyászolt a nép nagyon.
40. vers
És fölkeltek kora reggel és fölmentek a hegy tetejére, mondván: Itt vagyunk, fölmegyünk arra a helyre, melyet az Örökkévaló mondott, mert vétkeztünk.
41. vers
És mondta Mózes: Miért akarjátok megszegni az Örökkévaló parancsát? Hisz az nem sikerülhet.
42. vers
Ne menjetek föl, mert nincs az Örökkévaló köztetek, nehogy vereséget szenvedjetek ellenségeitek előtt.
43. vers
Mert az amáléki és a kanaáni vannak előttetek és ti elestek kard által, mert elfordultatok az Örökkévalótól; nem is lesz az Örökkévaló veletek.
44. vers
De ők makacskodtak, hogy fölmennek a hegy tetejére; de az Örökkévaló szövetségének ládája és Mózes nem mozdultak a táborból.
45. vers
És leszállt az amáléki és a kanaáni, akik azon a hegyen laktak, és megverték és megtörték őket Hormáig.
Könyvek
