Jesája
52. fejezet
1. vers
Most ébredj, ébredj, öltsd magadra fönséged, Cijón, vedd föl dicsőséged ruháit, Jeruzsálem, szent város, mert nem jön többé falaid közé pogány és tisztátalan.
2. vers
Rázkódj föl a porból, kelj föl, ki fogoly voltál eddig Jeruzsálem: oldd le nyakadnak bilincsörveit Cijón fogoly leánya.
3. vers
Mert így szól az Örökkévaló: Semmiért adtak el rabszolgaságba, és nem pénzen fogtok megváltani.
4. vers
Mert így szól az Örökkévaló Isten: Önként ment le népem Egyiptomba az őskorban, hogy ott tartózkodjék és Assziria is minden ok nélkül elnyomta.
5. vers
De így mi marad Számomra itt, mondja az Úr, ha elveszik népemet ingyen, ha zsarnokai ujjonganak, mondja az Úr, és egész nap szakadatlanul káromolják nevemet?
6. vers
Azért ismerje meg az Én népem nevemet azon a napon, hogy Én vagyok, aki szólottam, íme, Én vagyok!
7. vers
Ó mily szépek a hegyeken az örömhírhozónak lábai, aki békét hirdet, aki jót hoz hírül, aki segítséget hirdet, aki megmondja Cijónnak: Íme uralomra lépett a te Istened!
8. vers
Hallga! Kiállított őreid fölemelik hangjukat, együtt dalolnak, mert szemükkel látják, ahogy visszatért az Örökkévaló Cijónba.
9. vers
Fakadjatok ujjongásra együttesen Jeruzsálem omladékai, mert az Örökkévaló megvigasztalja az Ő népét, megváltja Jeruzsálemet.
10. vers
Föltűrte az Örökkévaló az Ő szentséges karját az összes nemzetek szemeláttára és látni fogják a földnek összes szélei a mi Istenünk segítségét.
11. vers
Távozzatok, távozzatok, menjetek ki onnan, tisztátalanhoz ne nyúljatok, menjetek ki onnan; tisztuljatok meg, az Örökkévaló szent edényeinek hordozói;
12. vers
nem kell rohanva távoznotok, nem kell futva vonulnotok, mert előttetek jár az Örökkévaló fénye és Izráel Istenének oltalma a ti utóvédetek!
Könyvek
