Lukács evangéliuma
capítulo 23
Jézus Pilátus előtt
verso 1
Ezután valamennyien elindultak, és elvitték őt Pilátushoz.
verso 2
Ott így kezdték vádolni: Megállapítottuk, hogy félrevezeti népünket, ellenzi, hogy adót fizessünk a császárnak, és azt állítja magáról, hogy ő a felkent király.
verso 3
Pilátus megkérdezte tőle: Te vagy a zsidók királya? Ő pedig ezt felelte: Te mondod.
→
1Tim 6,13
verso 4
Pilátus erre így szólt a főpapokhoz és a sokasághoz: Semmi bűnt nem találok ebben az emberben.
verso 5
De azok még erősebben kiáltozták: Fellázítja a népet tanításával egész Júdeában, Galileától kezdve egészen idáig.
Jézus Heródes előtt
verso 6
Pilátus ezt hallva megkérdezte: Galileából való ez az ember?
verso 7
Amikor pedig megtudta, hogy Heródes fennhatósága alá tartozik, átküldte Heródeshez, aki szintén Jeruzsálemben tartózkodott ezekben a napokban.
verso 8
Amikor Heródes meglátta Jézust, nagyon megörült. Már jó ideje szerette volna látni, mert hallott róla, és azt remélte, hogy valami csodát tesz majd a szeme láttára.
→
Lk 9,9
verso 9
Hosszasan kérdezgette őt, de Jézus semmit sem válaszolt neki.
verso 10
Ott álltak a főpapok és az írástudók is, akik hevesen vádolták.
verso 11
Heródes pedig katonai kíséretével együtt megvetően bánt vele, kigúnyolta, és fényes ruhába öltöztetve visszaküldte Pilátushoz.
verso 12
Ezen a napon Heródes és Pilátus barátságot kötöttek egymással, korábban ugyanis ellenségek voltak.
→
ApCsel 4,27
Jézus és Barabbás
verso 13
Pilátus összehívta a főpapokat, a vezetőket és a népet,
verso 14
és így szólt hozzájuk: Ezt az embert elém hoztátok azzal, hogy a népet félrevezeti. Íme, én előttetek hallgattam ki, és semmi olyan bűnt nem találtam ebben az emberben, amivel vádoljátok.
verso 15
De még Heródes sem, mert visszaküldte hozzánk. Láthatjátok, hogy semmi halált érdemlő dolgot nem követett el:
verso 16
megfenyítem tehát, és elbocsátom.
verso 17
Ünnepenként pedig szabadon kellett neki bocsátania egy foglyot.
verso 18
Erre valamennyien felkiáltottak: Ezt öld meg! Barabbást pedig bocsásd el nekünk!
verso 19
Ez az ember a városban történt lázadás és gyilkosság miatt került börtönbe.
verso 20
Pilátus ismét szólt hozzájuk, mert szerette volna szabadon bocsátani Jézust.
verso 21
De ezek kiáltoztak: Feszítsd meg, feszítsd meg őt!
verso 22
Ő azonban harmadszor is így szólt hozzájuk: De hát mi rosszat tett ez az ember? Nem találtam benne semmiféle halált érdemlő bűnt: megfenyítem tehát, és elbocsátom.
verso 23
De azok hangos kiáltásokkal sürgették és követelték, hogy feszítsék meg. És kiáltozásuk győzött.
verso 24
Pilátus ekkor úgy döntött, hogy legyen meg, amit kívánnak:
verso 25
szabadon bocsátotta azt, akit kértek, aki lázadás és gyilkosság miatt volt börtönben, Jézust pedig kiszolgáltatta akaratuknak.
Jézus útja a Golgotára
verso 26
Amikor elvezették őt, megragadtak egy bizonyos cirénei Simont, aki a mezőről jött, és rátették a keresztet, hogy vigye Jézus után.
verso 27
Követte őt a nép és az asszonyok nagy sokasága, akik jajgattak, és siratták őt.
verso 28
Jézus pedig feléjük fordulva ezt mondta nekik: Jeruzsálem leányai, ne engem sirassatok, hanem magatokat és gyermekeiteket sirassátok,
verso 29
mert íme, jönnek majd napok, amikor ezt mondják: Boldogok a meddők, az anyaméhek, amelyek nem szültek, és az emlők, amelyek nem szoptattak!
verso 31
Mert ha a zöldellő fával ezt teszik, mi történik a szárazzal?
→
1Pt 4,17
Jézus a keresztfán
verso 33
Amikor arra a helyre értek, amelyet Koponya-helynek hívtak, keresztre feszítették őt és a gonosztevőket: az egyiket a jobb, a másikat a bal keze felől.
verso 34
Jézus pedig így könyörgött: Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek! Azután sorsvetéssel megosztoztak ruháin.
→
Mt 5,44;
Zsolt 22,19
verso 35
A nép ott állt és nézte. A főemberek pedig velük együtt így csúfolódtak: Másokat megmentett, mentse meg magát, ha ő a Krisztus, az Isten választottja!
→
Zsolt 22,8
verso 37
és így szóltak: Ha te vagy a zsidók királya, mentsd meg magadat!
verso 38
Felirat is volt a feje fölött görög, latin és héber betűkkel írva: EZ A ZSIDÓK KIRÁLYA.
verso 39
A megfeszített gonosztevők közül az egyik így káromolta őt: Nem te vagy a Krisztus? Mentsd meg magadat és minket is!
verso 40
De a másik megrótta, ezt mondva neki: Nem féled az Istent? Hiszen te is ugyanazon ítélet alatt vagy!
verso 41
Mi ugyan jogosan, mert tetteink méltó büntetését kapjuk, de ő semmi rosszat sem követett el.
verso 42
Majd így szólt: Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljössz a te királyságodba!
Jézus halála
verso 44
Tizenkét órától három óráig sötétség lett az egész földön.
→
Ám 8,9
verso 45
A nap elhomályosodott, a templom kárpitja pedig középen kettéhasadt.
→
2Móz 36,35
verso 47
Amikor a százados látta, hogy mi történt, dicsőítette Istent, és így szólt: Ez az ember valóban igaz volt.
verso 48
És az egész sokaság, amely erre a látványra összeverődött, amikor látta a történteket, mellét verve tért haza.
verso 49
Jézus ismerősei pedig mindnyájan és az őt Galileától fogva követő asszonyok távolabb állva szemlélték mindezt.
Jézus temetése
verso 50
Volt egy József nevű ember, Arimátiából, a júdeaiak egyik városából, a nagytanács tagja, derék és igaz férfiú,
verso 51
aki nem értett egyet a többiek döntésével és eljárásával, mert várta az Isten országát.
verso 53
Azután levette, gyolcsba göngyölte, és elhelyezte egy sziklába vágott sírboltban, amelyben még soha senki sem feküdt.
verso 54
Az ünnepi előkészület napja volt, és hamarosan kezdődött a szombat.
verso 55
Elkísérték őt az asszonyok, akik együtt jöttek Jézussal Galileából, és megnézték a sírboltot meg azt is, hogyan helyezték el Jézus testét.
verso 56
Azután visszatértek, illatszereket és drága keneteket készítettek. Szombaton azonban pihentek a parancsolat szerint.
Libros
