Pál levele Filemonhoz

chapter 1


verse #1

Pál, a Krisztus Jézus foglya és Timóteus testvér írják e levelet a szeretett Filemonnak, munkatársunknak,


verse #2

továbbá Appia nőtestvérnek, Arhipposznak a harcostársunknak és a házadnál lévő eklézsiának.


verse #3

Kegyelem legyen részetek és békesség Atyánktól, az Istentől és az Úrtól, a Krisztus Jézustól.


verse #4

Mindenkor hálával említlek meg Istenemnek imádságaimban,


verse #5

mikor szeretetedről és arról a hűségről hallok, melyet az Úrhoz, Jézushoz és az összes szentek iránt ápolsz magadban,


verse #6

hogy a hiteddel való közösség hatékony legyen minden olyan jónak felismerésére, ami bennünk a Krisztus iránt ébred.


verse #7

Mert sok örömet és bátorítást leltem a te szeretetedben, mert a szentek lelkére megnyugatólag hat a te jelenléted, testvérem.


verse #8

Ezért, bár a Krisztusban sok bátorságot nyertem arra, hogy elrendeljem neked azt, ami illik hozzád,


verse #9

de a szeretetért inkább kérlellek én, minthogy olyan ember vagyok, amilyen vagyok: vén és most még hozzá a Krisztus Jézus foglya is.


verse #10

Én kérlellek hát gyermekemért, akit fogságomban nemzettem, Onézimoszért,


verse #11

akinek valamikor nem tudtad hasznát venni, de aki most neked is, nekem is hasznos.


verse #12

Most visszaküldöm hozzád őt, az én lelkemnek belsejét.


verse #13

Magamnál akartam őt tartani, hogy helyetted szolgáljon nekem az örömüzenetért viselt bilincseimben.


verse #14

Mégis a te szándékod megismerése nélkül semmit sem akartam tenni, hogy ne úgy tedd a jót, mintha kényszerülve volnál rá, hanem önként.


verse #15

Hiszen alighanem azért váltál el tőle egy kis időre, hogy örökre megmaradónak nyerd őt vissza,


verse #16

többé nem rabszolgának, hanem rabszolgánál többnek, szeretett testvérnek, főképpen nekem, de mennyivel inkább neked a húsban is, az Úrban is.


verse #17

Ha már most a közösségben társadnak tartasz engem, úgy vedd őt pártfogásodba, mintha én volnék a helyében.


verse #18

Ha valamit ártott volna vagy tartoznék neked, nekem rójad fel.


verse #19

Én, Pál, írom a saját kezemmel: Én megfizetem, hogy azt ne mondjam neked: Te rajtad kívül még magaddal is tartozol nekem.


verse #20

Bizony testvérem, én az Úrban hasznot akarok belőled húzni. A Krisztusban csillapítsd le az én bensőmet.


verse #21

Úgy írtam neked, hogy bíztam engedelmességedben, sőt, hogy többet teszel annál, mint amit mondok.


verse #22

Egyúttal azonban készíts nekem is szállást, mert remélem, hogy imádságaitokon át a kegyelem nektek fog engem ajándékozni.


verse #23

Köszöntenek téged a Krisztus Jézusban


verse #24

fogolytársam Epafrász, Márk, Arisztarhosz, Démnász, Lukács, az én munkatársaim.


verse #25

Az Úrnak, a Krisztus Jézusnak kegyelme legyen a ti szellemetekkel!

Chapters:


Books